Nemrég foglalkoztam a miskolci önkormányzat rendeletével, amellyel megszabnák, hogy hányan lakhatnak egy lakásban. Azt mondtam, hogy ez az intézkedés kevés, és az önkormányzat a bőrét próbálja menteni a választók előtt. Azt is kifejtettem, hogy az alkotmánybíróság már megsemmisített egy hasonló rendeletet nemrég, úgyhogy várható a felhajtás ebben az ügyben is - ami szintén nem a lakók érdekét szolgálja.

A kommenteket meg lezártam, a várható erőteljes cigányozás miatt.

Törzsolvasónk viszont levelet küldött, amiben arról ír, hogy szerinte miért hasznos a miskolci önkormányzat rendelete. Íme:

Szia!

 

Írnék pár sort a miskolci témát feszegető post-oddal kapcsolatban. Nem tudom mennyire vagy képben az előzményekkel kapcsolatban - én sem élek ott, viszont szociális szempontból követem az eseményeket mivel ez az eredeti szakmám.

 

Ezzel a rendelettel két dolgot próbálnak orvosolni: az elhagyott nyaralókba beköltöző családok, és az Avasra szocpolcsalással beköltöztetett családok problémáját.

 

Mindenki tudja, hogy a nyaralónak épült házak nem alkalmasak családi életre, különösen nem gyerekek nevelésére.

 

Szerintem azért alkották a rendeletet mert egyes családok abból élnek, hogy több helyre is bejelentkeznek, és mivel népes rokonsággal rendelkeznek ezt könnyen meg is tehetik. Ezután párhuzamosan több helyről igényelnek szociális ellátásokat.

 

Erre már évekkel ezelőtt rájöttek a szociális szakemberek, és ki is találták rá a megoldást. Ez lenne az egységes és központi nyilvántartás, azaz követhetővé tennék, hogy egy ember különböző jogcímeken mennyi szociális támogatáshoz jut. Ennek a rendszernek a megalkotását már a Gyurcsány kormány idején bejelentették, de nemrég jött a hír arról, hogy csúszik a megvalósítása. Leghamarabb 2010 első felében készülhet el. Ennek a célja az, hogy segélyből ne lehessen jobban élni mint munkából. Erre azért van szükség mert Magyarországon kb. 1 millió adófizető tart el 3 millió embert, ami tarthatatlan állapot. Ezt jól mutatja, hogy erópai viszonylatban nálunk a legmagasabb a béreket sújtó elvonás.

 

A helyi másik nagy probléma a Fészekrakó programon belül Avason eladott lakások helyzete. A Fészekrakó programot olyan fiataloknak találták ki, akik nem rendelkeznek önerővel, viszont dolgoznak és több gyerekük van, vagy vállalnának a közeljövőben több gyereket.

 

Néhány ügyvéd és "üzeltember" úgy használta ezt ki, hogy jövedelemigazolást hamisított sokgyermekes családoknak - akik mellékesen szociális segélyt is kaptak - és a piaci ár feletti áron vettek lakásokat számukra szocpolból és devizahitelből. A piaci ár feletti rész hozta a nyereséget a "befektetőknek". A beköltöző családok természetesen nem tudják fizetni a hitelt de még a közös költséget sem - sokan meg se próbálják. Viszont, mivel tulajdonossá váltak, hozzájuk is költöztek rokonok, nem is kevesen. Ezeket a lakásokat nem tömegszállásnak tervezték, ha így használják azokat, akkor a többi lakó élete válik lehetetlenné.

 

Ha rendzavarás történik a tömegszállássá átalakított lakásokban, a rendőrség akkor sem küldheti el a hangoskodókat, mert mindenki hivatalosan lakik a lakásokban. Az önkormányzatra is aránytalanul nagy teher hárul, hiszen foglalkozni kell a tömegesen beköltözők ügyeivel, a gyerekeik iskoláztatásával, segélyezésükkel...stb.

 

Ha belegondolok, hogy egy 60 négyzetméteres lakásba 10 embert lehet bejelenteni a jelenlegi rendelet alapján még az is sok tekintve a lakás funkcióit. Pl. ha a 10-ból 6 iskolás korú gyerek, nehéz elképzeni, hogy ilyen körülmények között meg lehet oldani az ő tanulásukat, pihenésüket, ellátásukat. Ehhez képest 30-50 embert jelentettek be ezekre a címekre.

 

Szerintem jogos az önkormányzat szabályozási kísérlete, bár nem ideális megoldás.

 

Az ideális megoldás az lenne, ha  kormányzati szinten az egységes központi nyilvánartással, a gyermekvédelmi- és más törvények alapján rendeznék ezt a problémát, hiszen nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem lehet gyerekeket nevelni és ilyen lakásokból nem lehet dolgozni járni, hiszen pihenésre sincs lehetőség. A jelenlegi gyakorlat alapján cél és elvek nélküli segélyezés folyik, ami a közpénzek pazarlása. Ez egyetlen magyar állampolgárnak sem érdeke hosszú távon.

 

A jogtalanul felvett segélyezettek üldözése nem miskolci találmány, Angliában országos kampányt indítottak a segélyt jogtalanul használók ellen:

 

http://campaigns.dwp.gov.uk/campaigns/benefit-thieves/ 

 

Ezeket a problémákat kezelni kellett volna már egy ideje. A miskolci rendelkezések most születtek meg, mert a központi törvényhozás ezeket évekig ignorálta. Szerintem jó, hogy ezek a gondok végül napirendre kerültek, így biztos lehet találni olyan megoldásokat amik hosszú távon működőképesek.

 (Kommentek lezárva, véleményeket a panelblog@gmail.com címre várok.)