"Sokszor elér hozzánk az a kiáltás az ország számos részéről, hogy nyugdíjasok vagy alacsony jövedelmű családok érdekei sérülnek a közműszolgáltatók és az ügyfél közti viszonyban" - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök az MTI-nek adott év eleji interjújában. A hírügynökséget idéző források kiemelik, hogy a kormányfő szerint a szolgáltatók által kiküldött számlák sok esetben érthetetlenek a lakosság számára, nem értelmezhető, hogy mire mennyit fizetnek. Vagy például, ha valakinél kikapcsolják a gázt vagy a villanyt, akkor a visszakapcsolás sokszor olyan terhet ró az érintettekre, aminek egyes esetekben nem tudnak eleget tenni. A kormányban ezért most olyan jogszabályokon dolgoznak, amelyek garantálják, hogy a szolgáltatók ne élhessenek vissza erőfölényükkel. A kormány szeretne ugyanolyan védelmet nyújtani, mint amilyet a banki kódexszel elértek a hitellel rendelkezőknél. A Népszabadság még az ünnepek előtt írt arról, hogy az MSZP javasolni fogja a kormánynak a banki magatartáskódex mintájára elkészített "energiaszolgáltatói kódexet" is.

Körbekérdeztem a szolgáltatókat, mert érdekelt, hogy most akkor nagyon meg vannak-e ijedve?

A miniszterelnök által érthetetlennek nevezett számlákról Hamar Orsolya, az ország észak-nyugati és délkeleti területein gázszolgáltatást végző GDF-SUEZ Energia Magyarország Zrt. (január elsejéig Égáz-Dégáz Zrt.) kommunikációs vezetője nyilatkozott a panelblognak: "a gázszolgáltató cégek által kibocsátott számlák tartalmát jogszabály írja elő kötelezően, és a Magyar Energia Hivatal folyamatosan ellenőrzi a számlaképeket is. A szolgáltatóknak ezen a téren nincs döntési lehetősége. A szolgáltatók a jogszabályi váltásoknál jelezték a jogalkotó felé a számlakép bonyolultságát, de nem történt ezügyben még érdemi változás. A visszakapcsolási költségek pedig szintén a hatóság által jóváhagyott költségek.

A gáziparban az egyetemes szolgáltatást ellátó társaságok és kereskedő cégeik rendelkeznek etikai kódexszel, de a gázipari jogszabályok ismeretében nem látjuk annak még lehetőségét sem, nemhogy veszélyét, hogy a gázipari engedélyesek a fogyasztókkal szemben erőfölénnyel visszaéljenek."

A kérdésről Balog Róbert, a budapesti Főtáv Zrt. szóvivője is megírta a véleményét: "A fenti két kérdés (számlakép és magas visszakapcsolási díj) egyike sem rendezhető etikai kódexben. A számlák tartalmát például jogszabályok határozzák meg, ezeket etikai kódex segítségével nem, csak a jogszabályok módosításával lehet megváltoztatni. Cégünknél például 2008-tól új formátumú számlákat dolgoztunk ki civilekkel közösen, a jogszabályok adta lehetőségeken belül. Erre ma is nyitottak vagyunk, ha a végeredmény nem sért jogszabályt. A ki- és visszakapcsolás költségének kérdése ugyan nem érinti távhő szolgáltatót, de ez nyilvánvalóan egy gazdasági kérdés, árképlettel, hatósági árral befolyásolható elsősorban. A jó megoldás azonban ebben az ügyben a szolgáltatók számára talán az lenne, ha senkit nem kéne kikapcsolni, mert akarja, másrészt jövedelméből tudja fizetni a számláit a fogyasztó."

Balog Róbert megjegyezte azt is, hogy "a fogyasztói oldal számára a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó aktuális szabályok ismeretet, megismerése ma sem lehetetlen. Nagyon sok félreértés elkerülhető volna, ha minden felhasználó tudná, kitől mit várhat, és mit kell kapnia a pénzéért."

Kutas István, a lakossági gáz- és villamosáram szolgáltatást is végző E.On Hungária Zrt. szóvivője a következőket mondta: "Nem tudjuk, hogy miről szólhat egy ilyen etikai kódex, hiszen tevékenységünk és a fogyasztókkal való kapcsolatunk kínos részletességgel le van szabályozva, és a Magyar Energiahivatal felügyeli azt, hogy betartjuk-e az előírásokat. Lakossági fogyasztóink 99 százaléka az ún. egyetemes szolgáltatás keretében vásárol tőlünk áramot és gázt – ez a piac jelentős mértékben szabályozott, mind árképzés-, mind a szolgáltatás színvonala szempontjából. A Magyar Energiahivatal minden részletre kiterjedően felügyeli a tevékenységünket: megnézi a beszerzési költségeinket, felügyeli a hálózati befektetéseinket és fogyasztói felmérések során felméri a szolgáltatás színvonalát. A lakossági fogyasztókat csak nagyon szigorúan szabályozott procedúra után tudunk a szolgáltatásból kikapcsolni. A konkrétan kifogásolt számlakép szintén törvényi előírás, nem mi találtuk ki, örömmel egyszerűsítenénk. Rendszeres ügyfél elégedettségi felmérésekkel igyekszünk feltérképezni ügyfeleink igényeit és van saját etikai kódexünk, ami talán szigorúbb, mint amire majd javaslatot tesz a kormányzat. Természetesen nyitottak vagyunk bármilyen jobbítási javaslatra akár politikusoktól, akár az ügyfeleinktől származik az a javaslat."

A korábbi, MSZP-s javaslatban még az is szerepelt, hogy a szolgáltatói alapdíjak kiszámlázást is korlátoznák az etikai kódexben. A Panelblog olvasói maguk is többször kifogásolták, hogy egyes szolgáltatói alapdíjak túl magasak, volt olyan is, aki egyenesen az ilyen díjak létét kérdőjelezte meg. Erről is megkérdeztem tehát a szolgáltatókat.

Hamar Orsolya (GDF-SUEZ Energia Magyarország Zrt.): "a gázáraknál külön kell választani az elosztási, szállítási és tárolási díjakat és az azokban szereplő alapdíjat, valamint a földgáz molekula árát, mely alapdíjat nem tartalmaz. A szállítási, tárolási és elosztási díj, mely alapdíjból és forgalmi díjból áll, a Kormány által jogszabályban meghatározott hatósági ár, tehát e tekintetben önszabályozásról nem beszélhetünk, a szolgáltatók a miniszteri rendeltben kihirdetett árat kötelesek alkalmazni."

Balog Róbert (Főtáv Zrt.): "az alapdíj a FŐTÁV részéről nem üzleti döntés elsősorban, hanem költségkérdés. Az önszabályozásról annyit, hogy a FŐTÁV az alapdíjat 2007-óta nem emelte, 2009. februárjában 3,5 százalékkal csökkentette, 2010-re pedig ismét befagyasztotta. Ezt én egy igen erős önszabályozásnak látom, ami költség szinten azt jelenti, hogy 14,2 milliárd forintos éves költségből 3 év alatt 4 milliárdot takarított meg a cég. Sokszor elmondtam, az alapdíj az energián kívüli működési költségek fedezete, ráadásul hatósági ár, amelyet több hatóság, hivatal is ellenőriz (fővárosi önkormányzat,  energia hivatal, KHEM), továbbá kiszámítási módja is nyilvános és ellenőrizhető."

Kutas István (E.On Hungária Zrt.): "az alapdíj szintén az Energiahivatal által felügyelt ár, melyet a beszerzési és hálózati költségeink ismeretében hagy jóvá a hivatal."

Szerzői megjegyzés: nem célom az energiaszolgáltatókat védeni, de kíváncsi voltam, mit és mennyire érdemes komolyan venni. A kormányszóvivői irodának is küldtem kérdéseket, de onnan nem érkezett visszajelzés.