Nemcsak a tűzoltók aggódnak a panelfelújítások miatt, hanem a természetbarátok is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület honlapján olvasható közlemény szerint ugyanis
 

A hazai sarlósfecske állomány stabil, de az utóbbi évek panelfelújításai egyre nagyobb problémát okoznak azzal, hogy a természetvédelmi szabályozást figyelmen kívül hagyva a költési időszakban végzett munkák tojásos és fiókás fészekaljak pusztulását okozzák.
 

A közlemény drámai hangnemét némileg rombolja, hogy az apokaliptikus hangvételű dörgedelem után nyugdíjas biosztanár stílusban folytatódik a szöveg:
 

A sarlósfecskék repülőrovar-vadász életmódjuk és az ehhez alkalmazkodó testalkatuk hasonlósága miatt kapták a fecske elnevezést, holott nemhogy nem fecskék, még csak nem is énekesmadarak, valójában a kolibrikkel állnak rokonságban!
 

Örülünk, hogy mindezt megtudtuk, de környezettudatos panelblog lévén a lényegre térnék, ami csak pár mondattal később következik:
 

Az energiaár-robbanás következtében az elmúlt néhány évben állami pályázatok segítik a lakóközönségeket a háztömbök szigetelésének korszerűsítésében, ezzel párhuzamosan viszont egyre gyakrabban érkezik bejelentés az MME-hez a falb réseiben, üregeiben költő, és itt lakó denevérek nemtörődöm befalazásáról, elpusztításáról vagy "csak" elüldözéséről. Mivel mind a sarlósfecskék, mind a denevérek természetvédelmi oltalom alatt állnak, elüldözésük, és különösen az elpusztításuk törvénytelen, a menekülni képtelen fiókák és nappal alvó denevérek befalazása pedig embertelen, kegyetlen és állatkínzó (szintén büntetendő) tett.
 

A madárvédők finom emberek, nem akarnak káromkodással ártani ügyüknek, ezért kénytelen vagyok én egy kicsit világosabban fogalmazni, hogy a panelfelújítók is megértsék: a szemét kurva anyját az olyan tahó szarháziaknak, akik képesek - akár élve - elfalazni bármilyen élőlényt, ahelyett, hogy szólnának a művezetőnek. Ha meg a művezető ad ilyesmire utasítást, akkor számára duplán is érvényes az előző mondat. Okés, én elhiszem, hogy vannak határidők, meg a madártani egyesület telefonszáma sem olyan, mint a mentőké, amit mindenki ismer, de azért nem lehet ilyen esetben felütni azt a rohadt telefonkönyvet? Vagy legalább megkérdezni az önkormányzatnál valami nagyokost, ha már úgyis oda visszük vissza a nokiás dobozt a felújításból visszajáró pénzzel, he? Mert persze van megoldás a madarak megmentésére, csak keresni kell!

Először: meg kell nézni, hogy élnek-e a panelillesztések hasadékaiban denevérek, vagy fecskék. A falak felmérésében segítséget lehet kérni az illetékes nemzeti park őreitől (telefonkönyv). Ha vannak, akkor sajnos várni kell egy kicsit a munkákkal, vagy éppen fordítva, hamarabb kell elkezdeni.
 

A sarlósfecskék pont akkor - májusban - kezdenek költeni, amikor a meleg időjárásnak köszönhetően a felújítások is elkezdődhetnek. Szerencsére ez a faj a többnyire legkésőbb július közepéig befejezik a költést, és a fiókák is elhagyják a fészkeket. Így ahol  lehetséges, érdemes a nyár második felére és a kora őszre ütemezni a felújítást. Ebben az esetben a madarak ki tudják reptetni a fészekaljat, és csak a következő évben kell új fészkelőhelyeket keresniük. Egy másik megoldás, ha a munkálatokat tavasszal, áprilisban vagy május elején kezdik el, amikor a sarlósfecskék még nem érkeztek meg vagy nem kezdtek el költeni. Ilyenkor már a denevérek is aktívak, így eltávolításuk és mesterséges denevér odúkba telepítésük az állatok kímélete mellett megoldható. Ebben az esetben a fecskéknek - mivel látják, hogy az előző évi fészekhelyek már nem elérhetők számukra - még van idejük új fészeküregeket keresni.
 

Akkor is marad viszont tennivalója a kivitelezőnek és a ház lakóinak, ha sikeresen, egyetlen madár befalazása nélkül megoldották a szigetelést. Képzeljük el, hogy elmegyünk nyaralni, mire pedig visszaérünk, a házunk nincsen sehol. Mit mondunk olyankor először? Na, pont azt mondják ilyenkor magukban a fecskék is. Azonban míg esetünkben valószínűleg kiderül, hogy mi okozta a lakás eltűnését - mondjuk véletlenül nyert a választáson az MDF és hirtelen lebontotta az összes panelt a városban - tehát kérhetünk valamiféle kártérítést. A fecskék viszont nem jogosultak ilyesmire, tehát ha van szívünk, gondoskodunk róluk valahogy. Ebben is segít az egyesület.
 

A sarlósfecskék jól telepíthetők mesterséges odúkkal. Ezeket a felújítás megkezdése, és a madarak megérkezése előtt kell kihelyezni a szomszédos épületekre, így a költésre érkező sarlósfecskék a közelben találhatnak új fészkelőhelyeket. A munkák végeztével a megújult házra is felhelyezhetők az odúk, így újabb fészkelőhelyekkel segítve a madarakat. A denevérek esetében a környék házaira vagy fáira kihelyezett mesterséges denevér odúkba történő áttelepítés is járható út.
 

Itt pedig egy odú:

Ja, és ha marad némi fecskeélet a lakótelepen, akkor talán a szúnyogok sem szaporodnak úgy el nyáron, hogy délután ne lehessen kimenni az utcára. Ezért éri meg.