Véget ért a Főtáv panelfestő pályázata, megvan a végeredmény, amivel természetesen nem értek egyet. A Főtáv még augusztusban hirdette meg a versenyt, tulajdonképpen bárki elindulhatott, a kiírás jellegéből adódóan viszont inkább iparművészek, dizájnerek, grafikusok, képzőművészek rúghattak labdába szerintem. A lényeg, hogy a céget ért viharok (új felállás az önkormányzatban, a vezérigazgató letartóztatása, stb.) becsülettel végigvitték a pályázatot, most pedig eredményt hirdettek. Íme:
1. helyezett - Csáki István: Szomszédok
2. helyezett - Nagy Diána: Táj-ház
3. helyezett - Ezer százalék csoport: 50 éve otthonosan
Az online szavazás győztese - Molnár Ádám: A galamb
Hajlandó vagyok kijelenteni, hogy egyáltalán nem értek hozzá, de az a helyzet, hogy nekem ezek a pályaművek pont nem tetszenek. Nem feltétlenül a poszt címben megfogalmazott eshetőség zavar, nem hiszem, hogy valóban a panaszkodó panellakók ellen kiagyalt titkos Főtáv-fricska húzódna meg a döntés hátterében (bár az első helyezett pályaműben szerepel ökör is, liba is meg disznó is, ami nem gyengíti a gyanút, de tényleg abbahagyom a gyerekeskedést).
A problémám inkább az, hogy túl sok a képeken a konkrét figura, ami most divat, de mi van, ha 10 év múlva meg nem lesz az? Ráadásul ezek a figurák egy erősen idealista, meseszerű világot idéznek, átlógnak némileg a bugyuta cukizmus felségterületére: aranyos szarvasocska bőg az első képen, ici-pici nyuszika figyel a sarokból a másodikon, és milyen helyes már az a kádacska a harmadikon. A cukizmus is divat, persze, de - mint minden igazi divat - megosztó. Nehezen képzelem el például, hogy a lépcsőházunkban lakó kopasz, elvált biztonsági őr ne káromkodná el magát minden egyes alkalommal, mikor reggel munkába menet felnéz az ablakára, és mondjuk egy kis mókuska pislog vissza rá aranyosan. Nem vidámabb lesz, hanem mérgesebb, márpedig ha a ő ideges, akkor azt a vásárlók szívják meg a tecsóban.
Az első helyzett ráadásul olyan színorgiát szabadít az érzékszervekre, ami - szerintem - ízléstelen. Utálni fog Csáki István, de ez a fajta harsányság, ekkora - háznyi - méretben kiegyensúlyozatlanságot sugall, vizuálisan környezetszennyező, legalább annyira, mint például a blogon már többször szereplő kék-sárga orosz panelek.
Persze, az is igaz, hogy minden jobb, mint az egyenszürkeség.
Találtam egy-két zseniálisat is a pályáművek között, és úgy érzem magam, mint a számomra hátrányos döntést elfogadó lakógyűlés után: azt hiszem, hogy mindenki hülye, csak én vagyok eszemnél.
Itt van például Szűcs Dóra visszafogott formákkal is szögletesség-bontó, ráadásul a zseniális szövegbuborékos ötlettel tényleg mosolyra ingerlő "Pletyka" című pályaműve. Csak nekem tűnik fel, hogy ez mekkora már?
Vagy az ablakokkal megtört felületet tökéletesen kihasználó, egyáltalán nem szájbarágósan figuratív "Főtáv fa" című pályamű Alvégi Lőrinctől. Még cuki alakok is vannak, ha valakinek nagyon hiányozna ez a stílus, de annyira ügyesen van megoldva az egész, hogy ha nem akarom, észre sem veszem.
Na mindegy. Biztos tényleg én vagyok a hülye.
Ha minden az eredeti tervek szerint alakul, akkor hamarosan kiválasztják azokat a házakat is, ahová a győztes pályaműveket felfestik.
(A fotók a Főtáv pályázatának honlapjáról származnak. A linkre kattintva mindenki kiválaszthatja a saját kedvencét!)
