Névtábla:

"Őrjítő ez a lakótelep, ahol lakom veled." /Bizottság: Már megint ez a depresszió/ - egy blog, amelyben panellakók, csótányok és más házi kedvencek, lakások, radiátorok és fúrógépek a főszereplők.
panelblog@gmail.com

Panelházak sérültek a földrengésben

Leginkább panelépületek károsodtak a ma szombat esti dunántúli földrengésben, derül ki az első hírekből. Az Index ezt írja:

 

A harmadik kerületben komolyabban a Huszti úton egy 11 emeletes panelház szerkezete sérült meg, és Oroszlányban is egy panelházban okozott kárt a rengés. A budapesti XI. kerületben, a Gazdagréti úton egy 10 emeletes épület sérült meg, a lépcső megrepedt, és egy-két lakás konyhájában és a szobájában is törés látszik a falon.

 

A világban tapasztalható csúnyább katasztrófák idején a magyar média rendszeresen körbehaknizza az építészszakmát. A hozzáértők ilyenkor azt fejtegetik, hogy bár nem úgy tűnik, de a panelek szerkezetükből adódóan sokkal jobban ellen tudnak állni a rengéseknek mint más épületek. Haiti kapcsán a Gazdasági Rádióban például ezt mondta egy szakértő:

 

Sokan a paneleket féltik leginkább az lyen fajta katasztrófától, de a lakótelepek építésekor már a hatvanas-hetvenes években is számoltak a földrengésveszélllyel és elég szilárd kötéseket alkalmaztak.

 

Hát, nem tudom. Laikusként én most azt látom, hogy a "kötések" valóban szilárdnak bizonyultak, mégis szinte csak panelházak sérültek meg. Fogalmam sincs mi ennek az oka, csak sejtéseim vannak: a nagy magasság miatt olyan kilengés következhetett be az épületekben, amit a rugalmatlan beton nem bírt kezelni és megtört.

 

Ez pedig nem túl megnyugtató annak aki eddig elhitte (én), hogy egy földrengés esetén tényleg "együtt tud mozogni" a rázkódó talajjal a panelház, mégpedig a beépített rugalmas acélszerkezetek miatt. Ezek szerint van ami együtt mozog, van ami nem. Gazdagréten a lépcső például most nem mozgott együtt a ház többi részével és megrepedt. Márpedig az emeleteket összekötő betonlépcső nagy és nehéz, nem szeretném, ha a fejemre esne.

 

Még szerencse, hogy ilyesmi most sem történt sehol.

 

UPDATE: A hvg.hu cikke szerint nagyon kicsik szerencsére a panelházakban keletkezett károk, lakóknak sehol sem kellett elhagyni az épületet. Gazdagréten például már régebben megvolt a lépcső repedése, csak most nagyobb lett, állítják a lakók. A többi helyen pedig csak a vakolat sínylette meg a rengést, írja a cikk.

 

Közben az origo.hu tavalyi - természetesen a haiti katasztrófa kapcsán íródott - cikkében találtam ezt: "A külső kerületekben lévő panelházak dobozos szerkezetük miatt valószínűleg állva maradnának (egy Richter-skála szerinti 7-es erősségű rengés esetén)." A vicces kedvű Origósok még "fotószimulációkat" is készítettek akkor:

 

 

Nos, úgy tűnik remény éppen van, már csak azt nem értem, hogy honnan a fenéből repültek a képen látható lakótelepre az autókat összezúzó terméskövek?

 

 

 

 

Megosztás

 

A bejegyzés trackback címe:

http://panel.blog.hu/api/trackback/id/tr222624027

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Földrengés az Átkerült Területek határán 2011.01.30. 20:47:57

 Á.u. 16 január 27-én este erős földmozgásokat észleltek az Átkerült Területek többségén. Többen könnyebb sérülést szenvedtek az anyagi károk jelentősek. Szakemberek szerint a földrengés erőssége a Richter-skála szerinti 4.5-5.5 közé esett, míg az...

Trackback: Panelházak sérültek a földrengésben 2011.01.30. 18:06:49

Leginkább panelépületek károsodtak a ma szombat esti dunántúli földrengésben, derül ki az első hírekből.

Trackback: FĂśldrengĂŠs MagyarorszĂĄgon – veszĂŠlyben van-e a hĂĄzunk? 2011.01.30. 09:29:28

Szombat este fĂśldrengĂŠs rĂĄzta meg a DunĂĄntĂşlt. BĂĄr komoly kĂĄrokat nem okozott, mindenkinek a fejĂŠben megfordult: mennyire ĂŠpĂźlnek biztonsĂĄgos hĂĄzak ma? És nĂŠhĂĄny ĂŠvtizede, amikor a lakĂłtelepek szĂźlettek? És szĂĄz ĂŠve, amikor a belsĹ...

Trackback: FĂśldrengĂŠs MagyarorszĂĄgon – veszĂŠlyben van-e a hĂĄzunk? 2011.01.30. 09:29:28

Szombat este fĂśldrengĂŠs rĂĄzta meg a DunĂĄntĂşlt. BĂĄr komoly kĂĄrokat nem okozott, mindenkinek a fejĂŠben megfordult: mennyire ĂŠpĂźlnek biztonsĂĄgos hĂĄzak ma? És nĂŠhĂĄny ĂŠvtizede, amikor a lakĂłtelepek szĂźlettek? És szĂĄz ĂŠve, amikor a belsĹ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

dr. Trebitsch 2011.01.30. 12:54:32

Bevallom én rosszabb eredményre számítottam, és kellemesen csalódtam a magyar 20-30 évvel ezelőtti építő-kivitelezőkben. Mert az elhittem, hogy elméletileg egy tisztességesen összeszerelt panel jól bír egy kisebb földrengést, de megvoltam róla győződve, hogy mivel a földrengés valószínűsége csekély, és az építők valószínűleg nem láttak, éreztek ilyent, nem szerelik össze rendesen a panelszerkezet illesztéseit, csatlakozó pontjait. Ezért úgy gondoltam, a legkisebb földrengésnél ezek az épületek dőlnek, mint a kártyavár. Hát tévedtem, és megkövetem az akkori építőipari melósokat...

KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.01.30. 12:57:06

Engem is meglepett ez a panelházas vonal, pár gondolat:
-A földrengésnek is van egy jellemző frekvenciája, az épületeknek meg egy jellemző önrezgésszáma, ha a kettő elég közel van egymáshoz, akkor a föld egymást követő rezgései összeadódnak, valahogy úgy, mint ahogy az ember a hintát löki, és a sok kis lökéstől a hinta jó magasra megy.
A házak önrezgésszáma elsősorban a rugalmasságuktól (ez a beépített anyagok és szerkezetek függvénye) és a méretüktől függ. Elképzelhető, hogy a mostani földrengést a várhatónál jobban sínylette meg egy bizonyos kategória, jelen esetben a tízemeletes panelok.
-Bukarestben a múlt században volt két egymást követő komoly rengés, sok halottal. Az első után a házakat úgy méretezték, hogy ellenálljanak egy ilyen jellegű rengésnek. A következő földmozgás dafke más frekin jött, elsősorban azok a házak borultak, amik "földrengésbiztosak" voltak. Szopás.

en.wikipedia.org/wiki/1977_Vrancea_earthquake
en.wikipedia.org/wiki/1986_Vrancea_earthquake

-Egyelőre úgy néz ki, hogy igazi, komoly károk sehol nem keletkeztek, azaz a dolog inkább pszichés jellegű.

Engem is érdekel a folytatás, milyen károkat találnak.

Grafogirl 2011.01.30. 12:58:40

Emlékeztek a tavalyi chilei 8,8-as földrengésre???, ahol én lakom ott 8,5-ös volt és majdnem 3 percig rengett! 17. emeleti panelban voltam! Haitin "csak" 7-es erőséggű volt!
Az otthoni panelek nem földrengés biztosak! épp azért mert "szilárd kötéseket" használnak! az itteni panelek és a házak földrengésbiztosak! Mégpedig rengés esetén kilengenek, de nem kicsit! A nagyobb épületekbe különböző ellensúlyokat építenek be. Chilében van Dél-Amerika legmagasabb épülete és az sem dőlt össze, pont ezért! Persze ez cunami esetén nem véd, amit ti a tévében láttatok pont mindig a cunami által letarolt övezetet mutatta! Pedig tényleg hihetetlen hogy milyen jól építkeznek. A földrengés után rengeteg nemzetközi szakértő jött Chilébe tanulmányozni az építkezést!

Skulo · http://politoxi.blog.hu/ 2011.01.30. 13:05:04

Ha Mo.-n lenne egy 7-es, vagy 8-as nem az lenne a legnagyobb gondunk, hogy megrepedtek-e a panelházak, az biztos. És szvsz. addigra már az egész világnak nagyon rossz lenne.

padisah · http://www.kozvetlen-allasok.hu 2011.01.30. 13:05:56

@Skulo: Ha közel van a dinamit az épülethez akkor nem kell belőle nagyon sok. Az más kérdés, hogy az időtartamát így nehéz lenne felhúzni, több töltetet kéne robbantani egymás után hogy kijöjjön egy legalább 4-5 mp-es rengés

VoLk&StRoY 2011.01.30. 13:11:35

Jó kis poszt, kb. mintha mondjuk én az agysebészetről értekeznék! A kérdés nem az hogy kibírja, vagy nem bírja, hanem hogy mit bír a panel, vagy más épületek! A nagyobb földrengésnél az lesz mint mondjuk Japánban ilyenkor: térdre imához! Már ha lesz még rá idő!

Grafogirl 2011.01.30. 13:19:03

@VoLk&StRoY: Ez nem kérdés, kártyavárként dőlnek majd össze! Látható a különbség Haiti esetében, ahol zéró földrengés biztos építkezés 7-es erősségű rengés után több mint 200 ezer halott. Chile 8,8-as és a halottak száma nem érte el a 700 főt!

Grafogirl 2011.01.30. 13:19:52

Nem csak a földrengés a lényeg, hanem utána a sok utórengés! Itt Chilében a tavalyi földrengés után több mint 300 utórengés volt csak az első 3 napban! és 4,5-7 közöttiek! Ezt is ki kell bírni az épületnek! de amúgy fél évig reng a föld egy nagyobb földrengés után! Ez normális!

SecuBoss 2011.01.30. 13:43:39

Azért Haiti meg Chilét nem lehet összehasonlítani szerintem. Haiti 15Km-re volt az epicentrumtól Chile meg 100-ra.

VoLk&StRoY 2011.01.30. 13:46:02

@Grafogirl: haza kell jönni, panelban lakni, és akkor nem kell ott Chilében parázni! Itt jobb:)

Grafogirl 2011.01.30. 13:55:13

@SecuBoss: Ezt nem értem? hogy "haiti 15 km-re volt? "
A chilei 8,8-as (2010.feb.27) az 5 legnagyobb volt a statisztika szerint. lasd itt:
earthquake.usgs.gov/earthquakes/world/10_largest_world.php

és mivel majdnem 3 percig rengett az epicentrumban 8,8-as volt tőle 400 km-re is 8,5-ös!
nézd meg ezt a videot:) www.youtube.com/watch?v=jeyIX8OQ4YU&NR=1
Haitin azért halt meg olyan sok ember mert ott a hurikánra vannak "berendezkedve" nem földrengésre és az épületek szarok!

Grafogirl 2011.01.30. 13:59:01

@VoLk&StRoY: heheh nem paráztam! csak himbálóztam az épülettel együtt! Hát nem tudom, olvasva az otthoni "túléltem a földrengést élményeket" itt azért nem volt annyira vészes! Ha földrengés akkor inkább Chile!

kyanzes (törölt) 2011.01.30. 14:01:32

Nagyon fura. Állítólag (Index fórum) volt aki a XV. kerületben érezte a rengést panelban. Én a IV. kerületben lakok (panel) és egy rezdülést sem éreztem.

Grafogirl 2011.01.30. 14:13:23

@Trebitsch: 6-os alatt csak szeizmikus mozgásról beszélnek a szakértők! tehát még nem bírt ki a magyar panel egy kisebb földrengést! :)
ezt kell kibírnia: www.youtube.com/watch?v=jeyIX8OQ4YU&NR=1

Dr Milton 2011.01.30. 14:27:45

Életellenes ez a panel életforma. Javaslom hogy a most megsérülteket bontsák le a 'csába

fidesz = házmesterek pártja 2011.01.30. 14:30:11

@kyanzes: én is IV., alattam megmozdult az ágy. Először azt hittem, képzelődök. Párom közölte, hogy ő nem érzett semmit. Aztán félórával később megláttam a hírt, hogy földrengés volt... :-)

Senkifia 2011.01.30. 14:31:39

Bukaresti rengés 1977ben 7,3as volt. több mint 33 db 10 emeletes panel dőlt össze.Gondolom a technológia ugyanaz,mint a magyar paneleknél. Sok mindentől függ,mit bír ki az épület,és mit nem. ha függőleges rengés, jobban bírja,ha vízszintes, dől el mint a dominóból épített torony. És persze a rengés erőssége a leginkább mérvadó.... Alacsony ház alapból jobban ellenáll,mnt a magas. Feltéve ha nem japán,és direkt földrengés elen építették. De az nem a magyar panel. Ennyit a panel ellenállóbb voltáról. Szakértő meg lehet csak nem akar pánikot kelteni... Mindenképp,ha reng a föld, futni ki a szabadba,ha nem lehet,akkor beállni ajtókeretbe,vagy asztal alá mászni. Ezzel nő az esély a túlélésre... 77ben Marosvásárhelyen, 4.emeleti panelben arra ébredtem,hogy az ágyam elmegy a faltól,majd vissza. A nappaliban lengett a csillár. és rohantunk le pizsamában a ház elé. És ez a 7,3as rengés epicentrumától 600km-re.
Persze itt nem volt ez az eset,csak a repedt falak. Csak jó tudni,mi van,ha megindul a föld...

VoLk&StRoY 2011.01.30. 14:32:59

@kyanzes: békáson gyerek szobában keményen érezte, én konyhában semmit!

fidesz = házmesterek pártja 2011.01.30. 14:33:36

@Senkifia: épp az előbb olvastam, hogy legalább egy templom is megsérült. Akkor most kezdjünk pánikolni a templomok miatt is?

Skulo · http://politoxi.blog.hu/ 2011.01.30. 15:06:22

www.langlovagok.hu/tuzor/44_amit-a-foldrengesrol-tudni-kell

"A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kT-ás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor.
Az eljárás kidolgozója Charles Richter, eljárását 1935-ben tette közzé."

@padisah: Szóval sok-sok dinamit kéne hozzá, hogy egy 1:1-es modellen földrengést szimuláljanak. Főleg, mert vagy a föld alatt robbantasz, vagy a házat fel.

@Grafogirl: Értem, hogy CHILE-ben laksz és azt is, hogy MÁR TÚLÉLTÉL egy nagyot. Akkor most már szakértő vagy. Felvarrhatod a "Földrengésszakértő" cserkészjelvényt is.

cookiedude 2011.01.30. 15:37:46

Azért a MO-on várható földrengési erősségeket a panelek nagyon szépen ki fogják bírni.
Ez nem románia, ott nem is szabadott volna ilyen paneleket építeni, csak jóval komolyabb földrengésre való méretezéssel.
Romániában olyan földrengési értékekre terveznek, hogy Paks elbújhat mellette...
A 10 emeleteseknél(magasházak) pedig az acélszerkezet után a panel a legjobb a földrengés ellen.

A mostani esethez pedig:
mindkét helyen "Z" alaprajzi mintás 10 emeletesek voltak, amik kb a "hosszú" oldalukra merőlegesen kapták az elmozdulást.

Ha sima téglalap alakúak lettek volna, akkor kihajlási elmozdulással felveszik kb. károsodás nélkül az oldalról érkező a gyorsulást.

Ha hosszirányba éri őket, akkor húzás-nyomással veszik fel.

Mivel a Z alaprajz-szerű összeépítés miatt meg volt gátolva a szabad kihajlásuk, és a rövidebb keresztmetszet irányába mozdultak el, így extra nyírás lépett fel, amit nehezebben viselt a szerkezet.

A biztonsági tényezők kompenzálták azt a hiányosságot, hogy az alaprajz miatt nem kaptak extra megerősítést a téglalap alakú épületekhez képest, hiszen a szokásjog szerint a MO-i szélteherre méretezés elégséges a földrengés ellen is.

Egyetlen téglalap alakú panelben sem esett kár.

belekotty 2011.01.30. 15:41:34

@Rwindx: Figyuzzá hülyegyerek!

" Betonösszetétel:
• Megadja az 1 m3-nyi bedolgozott betonban lévő alapanyagok mennyiségét, minőségét
• Tartalmazza→cement min/mennyiségét
• A víz/cementtényezőt
• Adalékanyagok fajtáját, száraz súlyát
• Esetleg a szemeloszlásra jell, adatokat
• A beton az összedolgozás után kb: 4 órát puha, formázható, rázkódásra érzékeny
• 4-18 ó között: már nem formázható, de még nem szilárd
• a kész beton szilárdságát a 7, 14, 28. napon ellenőrzik
• ha a kötés 10-20 C közötti hőn történik, a 7 napos szilárdság elérheti a 28 napos szilárdság 60-70%-át
• az évek alatt elért végső szilárdság→28 napos szilárdság 120-130 %-a"

www.jegyzet.hu/notes.aspx?download=1&id=1461

Sehol nem írják hogy a beton szilárdsága csökkenne az évek alatt. Faszkalap! Ha nem figyeltél oda az egyetemen, akkor inkább Ablakzsiráfot színezzél!

charlie 2011.01.30. 15:41:43

@hepcia: ezzel aztán logikus érvekkel alátámasztva érveltél, gratula.

charlie 2011.01.30. 15:51:47

@Dr Milton: Inkább a Mária Valéria telep, mi, mert az sokkal jobb...

A paneloknak sok hibája van, viszont tömegeknek nyújt komfortos lakhatást. Az nem az épület hibája, hogy egymástól 50 méterenként húztak fel egy-egy 10 emeletest, 0 zöldterülettel. Lehet tömbházasítani élhetően is.

Grafogirl 2011.01.30. 15:57:46

@Skulo: Nem vagyok szakértő csak tapasztalt! Már bocsi, de nem egy nagyot, hanem több mint ezer 4,5-7,2 közöttit! :):)
Nem okoskodásnak szántam amit írtam, hanem inkább vedd úgy, mint hiteles forrás! A magyar panel meg összedől egy komolyabb rengésnél, ez van!

valika 60 2011.01.30. 15:58:28

világositson már fel valaki aki ért is hozzá:melyik a jobb? Egy 40 éves panel, jó meleg, normális szomszédok,tömbfütés. vagy egy 20 éves tégla társasház,amiböl az épitő minden kilopott amit csak lehetet. kurva hideg, sznob szomszédok, rengeteg külföldi albérlö. a rezsi ez utóbbiba kevesebb.20 fokot alig tud produkálni az egyedi gáz fütés.kibir-e még 20-30 évet a csuszó zsalus panelem? mert ha igen vissza is költözöm.

AkarkiJ 2011.01.30. 16:17:40

ok, akkor ne a panel legyen fikázva, hanem mindenki mondja meg, hogy milyen épületben szeretne tartózkodni egy közeli földrengés alkalmával

LuciFerko 2011.01.30. 16:17:48

Ajj most akarok épp venni egy 10. emeleti panelt Fehérváron... Az ottani panelok mikor épültek?

ehhh 2011.01.30. 16:30:21

szerintem még azt lehet figyelembe venni, hogy a panelek jó része 30-40 éves. Ehhez jön a rossz szigetelés, ami adott esetben elősegítheti a szerkezeti kapcsolatok korrózióját.

fghjk · http://sorry.google.com/sorry/?continue=x 2011.01.30. 16:39:09

nem tom h volt-e róla szó... :)
szóval én a problémát ott látom, h divattá vált a panellakásokban a térbővítés, tömegesen vesznek ki falakat, ami érzésem szerint alapvetően befolyásolják a panelházak stabilitását.

PR philosopher 2011.01.30. 16:42:56

Rájöttem mi folyik itt valójában!
"DÜBÖRÖG A GAZDASÁG!!" :D

Ezen a bolygón nincs földrengés:

ideaplanet.blog.hu

Gera 2011.01.30. 17:03:33

@charlie: "Az nem az épület hibája, hogy egymástól 50 méterenként húztak fel egy-egy 10 emeletest, 0 zöldterülettel."

Kevés kivételtől eltekintve egy panel lakótelep messze szellősebb, mint a mai társasházas övezetek.

közlekedési bűnöző (törölt) 2011.01.30. 17:12:39

@LuciFerko: Valszeg a legkorábbiak, mivel Fehérvárt eléggé szétkúrták a 2. v.háború során....

Pierr Kardán 2011.01.30. 17:15:20

@Dr Milton:

Ha a földrengés miatt szerinted le kell bontani a panelokat, akkor milyen következtetést vonsz le abból, hogy a földrengés miatt megsérült a várgesztesi templom tornya?!?!

www.hir24.hu/belfold/207838/foldrenges-sulyosan-serult-templom-megrepedt-faluhaz.html

wittmanmark · http://www.witmet.hu 2011.01.30. 17:23:39

Szlovákiában is érezni lehetett sokfelé, pl Perbetén kb 5 másodpercig tartott, minden megmozdult!
Egyébként puszta jóindulatból, ha nyerni szeretnétek: witmet.hu/jatek

csorsza 2011.01.30. 17:34:35

@LuciFerko: változó. A Budai úti vagy Palotaváros fiatalabb. Tóváeos régebbi.
Panelnél a lakóközösség összetétele, kulturáltsága a lényeges szempont. Mivel a legolcsóbb tömeglakás-típus, könnyen összejöhet egy veszélyes lakóközösség...

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.01.30. 17:39:22

@fghjk: ölég húzós problémakör, bizony.

a panel teherjátéka szerint minden fal tartófal. bármely fal kivétele durva problémákat okozhat pl. erős vihar, vagy földrengés esetén.

mellesleg tilos is, nem véletlenül.

@cookiedude: azt vágod, hogy tavaly január 1. óta új szabványunk van földrengés ellen. elég szigorú.

a panelek zöme természetesen nem felelne meg neki, de ez mellékes. a panel egyébként nagyon jó technológia lenne, ha társult volna hozzá szaktudás és minőségellenőrzés. a dán és finn panelházak pl. nagyon jók. a mieink tragikusak.

én nem lennék 10 emeletesben egy 5,5-ös vagy annál durvább rengés közelében. neked se javaslom.

charlie 2011.01.30. 17:47:42

@fghjk: Panelba, hogy a búbánatba vesznek ki falat? Ott minden fal teherhordó fal is, az egész olyan mint a legó.

fidesz = házmesterek pártja 2011.01.30. 17:59:57

@charlie: te se nézed meg, hogy miben élsz? Sok helyen a szobákat téglafallal választják el.

Zuzu Petals 2011.01.30. 18:05:24

@belekotty: Ja, és a linkem nem egy szar magasépítés alapjai jegyzet, hanem egy elismert betontechnológus (Dr. Kausay Tibor Ph.D.) segédanyaga.

Dr Milton 2011.01.30. 18:12:25

@Pierr Kardán: Nem ebből vonom le ezt a következtetést, ez csak megerősít. A legfőbb különbség az, hogy a templomban nem laknak emberek a panelban meg sajnos igen. Felújításukra pedig kár kidobni a pénzt.

Jofiu 2011.01.30. 18:32:01

Persze mar az sem okes, hogy laikuskent allast foglalsz egy temaban, de raadasul nem szelesoru forrasbol szarmazo informaciokra alapozva, hallomasbol szerzett tenyekre alapozva teszed ezt.
Honnan veszed, hogy "Leginkább panelépületek károsodtak". Csak nem abbol, hogy csak ilyen hirek jutottak el hozzad? Bizonyara nulla infod voltak arrol, mekkora aranyban karosodtak egyeb epuletek, legjobb szandekkal is batornak tekintendo a velemenyalkotas ilyen esetben.
Es ehhez meg nem is kell ertened a statikahoz.
Tovabba mivel nem ertesz, miert nem lehet eloszor legalabb feluletesen utanaolvasni egy picit a temanak, mielott irsz? A google koraban eleg sokat ki tudsz hamozni magad is, es kevesbe csinalsz hulyet magadbol.
A reszleteket mar leirtak (ugy ertem az ertelmesebbje, mint Naszta, mert sikerult azert meg jooo sok hulyeseget hozzaadni a temahoz, meg elvileg a temaban tanult embereknek is, latsd az idovel csokkeno sziladsagu beton esetet).

belekotty 2011.01.30. 18:50:05

@Zuzu Petals: Figyelj te faszfej! Olvasni tudsz? Olvasd vissza miről volt szó!

Zuzu Petals 2011.01.30. 18:54:36

@belekotty: Olvastam, a beton "teherbírása" csökken az évek során. A szilárdság nem releváns a lassú alakváltozás mellett, amiből jelentős többletteher keletkezhet... Számolunk is vele, ellenben a szilárdság növekedésével nem. Beszélgess el édesapáddal erről a dologról, és ha azt mondja, h igazad volt gyerekem, akkor kérlek dobj meg egy épületlistával, amihez köze volt. Köszi.
Amúgy földrengés szempontjából nem a betonszilárdságon kéne amúgy kattogni, hanem a kapcsolatokon, a merevítések kialakításán, és az alapozáson. ez inkább geometriai kérdés. De Te ezt úgyis biztos jobban tudod.

Zuzu Petals 2011.01.30. 18:56:56

@Jofiu: Sztem az egy építész lehetett, és tuti,h a lassú alakváltozásra gondolt. Összegészében nem lesz egy beton szerkezeti elem teherbírása az évek alatt nagyobb, sőt.

belekotty 2011.01.30. 19:00:01

@Zuzu Petals: Az eredeti vita a beton szilárdságáról indult. Mondom tanulj meg olvasni! Hogy szerezted a diplomádat? Nyilvánvaló hogy a teherbírás csökken. De akinek írtam explicit a beton szilárdságáról beszélt.

Gera 2011.01.30. 19:03:33

@Zuzu Petals: Nagyon okos vagy, de az idézett írásból világosan kiderül, hogy pár év lassú alakváltozás után a kúszás megáll és az idők végezetéig úgy is marad és ezt a jelenséget a méretezésnél figyelembe is veszik. Szóval ebből a szempontból tökmindegy, hány éves a panelház.

cookiedude 2011.01.30. 19:05:16

@mcs: Ez mind szép és mind jó amit mondasz, de egyrészt a mostani EC alapú szabványok kit érdekelnek ha panelekről beszélünk. Mi köze van hozzá, hogy most szigorítottak? Ez mind-mind gazdasági kérdés, hogy most nagyobb erejű rengésekre is méretezzük az új épületeket, mert "gazdagabbak lettünk" vmivel(LOL), természetesen nemzetgazdasági szintre gondolok. Így belefér a büdzsébe az Eurocode féle méretezés.

Bárki szakembert megkérdezel, azt fogja mondani, hogy a reálisan várható hazai földrengéseket ki fogják bírni még a gányolt panelek is. Pont. Ha 25 évente vannak 4.9-4.8-as rengések, akkor 50 éven belül nem igazán valószínű az általad említett 5.5-es.

Kicsit tovább is kéne látni az orrodnál, hogy ha azt mondod X százerer embernek akik most panelban laknak, hogy meneküljenek, mert összedőlhet. Olyan kicsi ennek az esélye, hogy a mostani gazdasági helyzetben irreális azt javasolni, hogy ezek költözzenek máshová. Vagy Rockefeller haveroddal finanszírozzátok, ne legyél már nevetséges.

Senki sem lakik panelban, ha van pénze egy saját családi házra, vagy egy új építésű 2-4 szintes lakóparki lakásra. De ha valakinek választani kellene, hogy egy BP belvárosi 5-6 szintes régi téglaházban vagy egy külvárosi panel 10. emeletén legyen egy 5.5-es földrengéskor még mindig a panellel járna jobban.

Mert azoknak akik panel és valami más között választanak, ez a valódi kérdés, nem a családi ház.

Egyébként én azért írtam, mert a romániai panel-összeomlásokat emlegették és azért a hazai és a román földrengésveszély az ég és föld, bármennyire is a szomszédaink. Méreteztem elég VB szerkezetet romániai épületekbe az elmúlt 4 évben. :o)

soproni1 2011.01.30. 19:14:15

Aki amúgy is most akarta felújíttatni a házát, annak jól jött a földrengés. Bejelenti a biztosítónál és kész ( ha van elemi káros biztosítása ).

Zuzu Petals 2011.01.30. 19:19:57

@belekotty: @Gera: No jó. revideálom és megkövetem magam, valóban nem olvastam végig rendesen a hsz-eket, mert közben dolgozom (csak szenvedek tőle, és ezért pillantok be egy-két helyre pár percre). Rewindx vagy hogy hívják tényleg hülyeséget beszélt. Ugyanakkor csak a szilárdsággal jönni a beton "öregedésénél" elég szar (hirtelen ezt láttam meg, és felidegelt, de valóban faszfej voltam, ahogy mondtad), mert nem releváns érték. Amúgy a lassú alakváltozás valóban bele van számolva az épület teherbírásába, nem is állítottam, hogy amiatt gond lehet. Nem is a panel lenne a nagy para sztem egy erősebb földrengés esetén, hanem inkább a régi építésű téglaház. Benn halnának meg az emberek, mert a nem megerősített lépcsők és gangok azonnal megadnák magukat.

Zuzu Petals 2011.01.30. 19:26:11

@gyémánttengely: olyan, mint a sajtreszelővel... :D

Bal 2011.01.30. 19:27:33

@Senkifia: Azt írja a wiki, hogy az akkor összedőlt bukaresti épületek mind a háború előtt épültek még.

A volt SZU területe adhat még egy kis eligazítást, ahol napi gyakorlat volt, hogy a felsőbb utasítás felülírta a józan észt. Így gyakran megtörtént, hogy nem megerősített épületeket tettek földrengésveszélyes területekre. Itt találtam egy jó kis oldalt, sok-sok fotóval:

e-noosphere.com/Noosphere/En/Magazine/Default.asp?file=20100117_Ghelphand.htm

Pl.
en.wikipedia.org/wiki/1988_Spitak_earthquake
en.wikipedia.org/wiki/1995_Neftegorsk_earthquake

Az utóbbiról készült fotók különösen durvák.

Mondjuk a konklúzió ott is az, hogy az épület elkészítési módjától függ, hogy a panel stabilabb-e, mint az átlag, vagy épp hogy egyenesen életveszélyes. Tehát arra nézve kellene infót gyűjteni, hogy valaki foglalkozott-e ezzel a magyar paneleknél, ha pedig nem, utólag nézve mennyire lennének rengésállóak a szerkezet alapján. Például jó lenne tudni, hogy a pesti paneleknél hegesztették-e a csatlakozásokat, vagy nem, mert az előbbi esetben a cikk szerint nagyon gyenge a rengésállóság. Bár mint mások is írták, az épületek nem egységes technológiájúak és tervezésűek.

a fabritius 2011.01.30. 19:33:40

@mcs:
engedd meg, hogy pár dologban kijavítsalak. eleve budapesten volt 4 házgyár, és vidéken pedig legalább 8. és mindegyik különböző típusú elemeket használt és fejlesztett. az elemek kapcsolatai pedig vagy hegesztéssel, vagy pedig összekötő csavarokkal történt, melyek kibetonozva nyomatékbíró kapcsolatokat eredményeztek. tény, hogy kezdetben a beton bedolgozása az elemek nem megfelelő kialakítása miatt nehézkes volt, de később a technológia sokat fejlődött ezen a téren. a beton minősége pedig - a különböző adalékanyagok és a bedolgozás körülményei miatt nyilván különbözik, de a szilárdságuk a szabványok miatt ugyanolyan. a kezdeti időkben az adalékanyagokra nem ügyeltek, ezért akar összedőlni most a pécsi 25 emeletes toronyház, mert a kapcsolatok vízre savasodó salakbetonból készültek, amit az acélbetétek - a normál betonban lévő lugos környezettel szemben - nem bírnak.
de az elemek kapcolata nem sík, a nyílasokban az elemek lépcsős kialakításuak, elősegítve az együttdolgozást. átmenő acélbetétek nélkül pedig eleve összedőltek volna a paneles épületek, mert a vízszintes erőket ezek veszik fel.
a paneles épületek tartószerkezetileg gyenge pontja az alapozás lehet, ha ez sérül, akkor a házak a megnövekedett rések miatt használhatatlanná válnak, de nem dőlnek össze, csak jelentős elmozdulások után.
viszont az alapokat olyan mértékben erősen építették, hogy emiatt felesleges aggódni.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.01.30. 19:40:09

@cookiedude:
kicsit kevesebb arcot, kollega.

1. nem beszéltem EC szabványokról, csak arról, hogy eddig nem kellett méretezni rengésre, tavaly jan 1.-től meg kell. olvastad a szabványt? ismered a magyar veszélyességi térképet?

2. a paneleknek ehhez semmi köze, azt írtam is.

3. a panelek legnagyobb gondja, hogy a házgyári termelés jellege, a kivitelezés módja és az abban résztvevő szakemberek tudása köszönő viszonyban sem volt avval, amit a statikus és építész kollegák feltételeztek.

4. ems problémakör megvan? csak analógia. fél pécs avval szív, pedig nem volt az rossz technológia. csak magyarosan lett -okosba- megoldva.

5. egy szóval se mondtam, hogy költözzenek a panel-lakók - gazdasági kérdésekről még ennél kevesebb szót ejtettem.

6. a budapesti panelek harmada nagyon gáz, a másik haramda meg pl. rákospalota, újpalota viszonylag új és korszerű. a többi meg lutri.

7. a belvárosi tégla meg a külvárosi panel között nincs sok különbség, R 6-7-esnél borul mindkettő.

8. egyébként itthon minden dől 7-es feletti rengésnél a vb vázas cuccok kivételével - mégis a legnagyobb szórást nem a szerkezeti-különbség fogja okozni, hanem a talajösszetétel. pl. pest eléggé szopóágon lesz, buda meg elég jól megússza, nagyon durva közelítéssel.

Grafogirl 2011.01.30. 19:49:57

@mcs: Min vitatkoztok???.
A foldrengesbiztos epuletekben altalaben beepitett szekrenyek vannak, a legtobb helysegben! Az otthoni panelek, a hazak is, butorraktarak!
baszhatjak amugy, ha nem dol ossze az epulet, csak razuhan a lakora a 3 meter hosszu szekrenysor! egy kisebb rengesnel:):):):)
Amugy mind igaz amit leirtal, fokepp, hogy 7 feletti rengesnel minden osszedol.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.01.30. 19:53:02

@a fabritius:

hát speciel a pécsi 25 emeletes az nagyon nem panel, hanem EMS és sodronyfeszítéses történet, teljesen más technológia, és a pászmatömítéseknél alkalmaztak valami magyar szart, mert sajnálták megvenni a licenszelt drága tömítőanyagot.
speciel nem most akar tönkremenni, hanem már 15 éve is állatorvosi lóként mutogatták nekünk az egyetemen.

de ez mellékes.

a panel kapcsolatok közül (ideértve sajnos csak azt a 3-4 házgyári technológiát, amit ismerek) a hegesztett-vasalás-átvezetést csak a baranyaiban és részben a veszprémiben használták, a többiben csak áthajtott vasalás volt, mert a hegesztés csak földrengésveszélyes helyen kell. hogy miért pont baranyát vélték annak, nem tudom.

persze attól is függött a dolog, hogy milyen technológiát használtak, volt ugye az orosz, a magyar, a német, meg azt hiszem dán és talán finn is, de ezekből kevés készült (kár, mert a dán elég jó cucc volt)

én konkrétan csavarozottat nem láttam, de biztos volt.

Skj Joe 2011.01.30. 19:57:27

Panelt mindenhova! :)

Rock me Amadeus 2011.01.30. 20:49:35

Almássy Kornél is megkapta a jussát Tarlóstól... ő nyilatkozott FKF ágazati igazgatójaként a földrengésről.

charlie 2011.01.30. 21:03:30

@Atomot az indexre!: Amibe én laktam panelokba (Szombathelyen, valamint Újpalotán) az színtiszta vasbeton volt.

De azt hiszem tudom mire gondolsz, a legelső tömbházas építési korszakban csináltak olyat, hogy csak az épület váza volt vasbeton, a falakat meg hagyományos módon rakták oda. De az SZVSZ nem igazi panel (házgyári elemekből összerakott épület).

radioenekes 2011.01.30. 21:04:21

@Acmee: Te a jugó IMS rendszerre gondolsz, ott valóban van csúszkálás. A panelnél ilyen nincs.

fidesz = házmesterek pártja 2011.01.30. 21:31:25

@charlie: az elsőket nem tudom. Amiben én laktam sokáig, annak a főfalai voltak betonból, a sima válaszfalak téglából készültek. És azt hiszem, az utolsó házgyári lakótelepek egyike volt itt Budapesten.

metmet 2011.01.30. 21:41:09

Az a helyzet, hogy a családi házakban itt-ott keletkezett repedésekre nem vonul ki a tv, mert annak nincs akkora szenzációértéke, mintha a nyolcadikon megreped a lépcső. Majd holnap este hallgasd meg, mennyi bejelentés lesz a biztositóknak. Kelenföldön, Kelenvölgyben sok helyen vannak ilyen-olyan repedések, vakolathullások, ablakkeretnél hasadék, ilyenekről hallottam. Tehát kisebb károk keletkeztek. Szerintem vszinűleg jóval több, mint a betontömbökben.

A betett kép az Origo cikkéből való, és modellezték egy erősebb földrengés hatását, annak az illusztrációja, tehát az photoshoppal készült... nem realista fotó!

charlie 2011.01.30. 21:50:12

@Atomot az indexre!: Hát, pedig az, blokkos, öntött vasbetonvázas épületek, ahol a tartószerkezet vasbeton és a válaszfalak téglák. És itt a válaszfalak nem teherhordók, de ilyet a 60-as években építettek.

Budapesten Gazdagréti-lakótelep és a Káposztásmegyeri lakótelep volt amit a rendszerváltás után/évében fejeztek be (gyakorlatilag ezek a panelek krémjei, szellős elrendezés, jó minőség, legalább ilyennek kéne lennie mindnek, ellentétben a '70-es évek tömegépítkezéseivel, ahol csak a mennyiség számított)

a fabritius 2011.01.30. 22:16:37

tudtommal a budapesti házgyárak közül 3 szovjet, a negyedik pedig dán technológiával működött, és ezek alapján létesültek a vidéki házgyárak. mondjuk a legelső kísérleti panelek pécsett épültek, de vagy licensz nélkül, vagy pedig én tudok valamit rosszul.

Rwindx 2011.01.30. 23:07:40

@belekotty:
Nos nem szeretném magam ebbe belelovagolni, de a stílus maga az ember. Magyarul egy jó nagy barom vagy. Remélem érted.

cso zsi 2011.01.30. 23:11:57

Nem olyan egyszerű a paneltól megszabadulni:
www.youtube.com/watch?v=341O9GpylG4&feature=player_detailpage#t=216s

A Face-n a földrengéses kommentek között olvastam, hogy tőlünk 2-300 méternyire lévő Népfürdő utcai lakótelepem érezték a rengést, míg a Váci úti százéves házakban nem.

Paulybird 2011.01.30. 23:38:56

Teljesen természetes, hogy a szerkezetek, jellemzően a kapcsolazoknál repednek egy ilyen földmozgásnál.

A panel elemek nagyon merevek, így a mozgások hatása a "puha" illesztéseknél jelentkezhet látványosabban.
Eközben lehet, hogy a szomszéd téglaház repedés nélkül vészeli át a pici földmozgást, de az csak azért lehet, mert hagyományos tégla falazat sokkal "lágyabb".

Egy nagy, veszélyes rengésnél azonban ez hátrány. A gyenge téglafalazat sokkal kevsébé áll ellent a földrengésnek, mint egy brutálisan merev vasbeton doboz.

Budapesten a legveszélyeztetettebb épületek egyébként a magas bérházak, amelyek földszintjén nagy egybenyitott üzleteket alakítottak ki.

A legbiztonságosabbak pedig a panelek...

mikénehavóna 2011.01.31. 00:11:10

Szeretnék mindenkit megnyugtatni a panelek felől. Chilébe az Allende-kormány idején (1969-73) importáltak szovjet házgyárakat. Az ott készült épületek ma is állnak Santiagoban, a tavalyi 7,9-es földrengés meg se kottyant nekik.

Árpi 2011.01.31. 00:25:14

Tényleg megdöbbentő a tudatlanok bátorsága.

Nem vagyok sem építész, sem statikus, de annyit még én is belátok, hogy a magasházak sokkal jobban ki vannak téve egy földrengés erőhatásainak, mint az alacsonyak. Azt is tudom (bár sokan az ellenkezőjét hiszik), hogy a téglaházakban a malter nem ragasztja össze a téglákat, és hogy a téglafalakat leginkább a saját súlyuk tartja össze, a malter terheléselosztó és hézagkitöltő szerepet tölt be. Abban "csak" biztos vagyok, hogy ha 10 emelet magasságú házat építenénk olyan kis mérető darabokból, mint egy tégla, az egy ilyen rezgéstől úgy csúszna össze-vissza, hogy nem lenne, aki utána el tudná mondani, hogy félt a nyolcadikon.
Azt meg persze illene végiggondolni, mielőtt a népet riogatja valaki a repedező panelekkel kapcsolatban, hogy teljesen mást jelent egy repedés a fölötte lévő emeleteket tartó szerkezet (fal) és az ahhoz csatlakozó kisebb betonelem (lépcső) illesztésénél lévő fugán, és mást jelentene a panelek között erőket átvivő vason... Persze az előbbi látványosabb, lehet mutogatni a tévéseknek.

Visszatérve arra, hogy miért épp a panelek sérültek 100 km-re az epicentrumtól:
A felszínen végigfutó hullámok ahhoz hasonlóan mozgatják meg a rajtuk lévő dolgokat, mint a hullámzó tenger a hajókat. Ott érdekes módon senkit nem lep meg, hogy az árbocon látszik legjobban, hogy billeg, és hogy annak is a legteteje mozdul el a legjobban. Akkor mi a meglepő abban, hogy egy 30 méter magas ház felső szintjein jobban érződik a földrengés hatása, mint a pincében?

Nálunk most másodszor fordult elő (a tavaly augusztus végi után), hogy a földszinten nem vettük észre, a tetőtérben (pedig az csak 3 m különbség!) meg érezte, aki épp ott volt akkor.

Szóval, kedves poszt-író, inkább írj a panel-életérzésről, mint a statikáról és a szilárdságtanról! Szerintem. :o)

Árpi 2011.01.31. 00:32:12

@mikénehavóna: Pedig ha látnátok a különbséget a szovjet és a magyar panelek között! Nekem volt szerencsém hozzá. Láttam olyan épületeket (építőtábor, Szibáriában, nem röhögni, tényleg), ahol nem átlátni lehetett a panelek között, hanem akár kinyúlni a házból. Kényelmesen. Le volt törve a panel sarkából egy kb. 30 centis darab. Külső falak találkozásánál. Nem zavarta őket, beépítették.
Na, ennyire vacak panelházat szerintem nálunk sehol nem építettek. Ott meg szinte csak ilyen minőségűt láttam. Igaz, Szibériában nem nagyon szokott rengeni a föld, úgy tudom. De a chilei példa nagyon jó (és erős).

Mellesleg én a házzal is úgy vagyok, mint az autóval. Barmira sajnálom, ha összetörik, de a feladata akkor is az a bajban, hogy engem megvédjen. Olyankor tojok rá, hogy gyűrődik vagy reped. Csak egyben jöjjek ki belőle, családostól! Ha a nagyobb károk megakadályozásának az az ára, hogy valahol reped, hát repedjen! Csak ne omoljon rá senkire!

Grafogirl 2011.01.31. 00:46:43

@mikénehavóna: 8,5-os volt tavaly Santiagoban, nem 7.9-es es azoknak az epuleteknek ez volt a harmadik 8-asnal erosebb foldrengesuk. es tenyle allnak. De kicsit mashogy epitettek mint az oroszok, az itteni szabvany szerint huztak fel:)

kpityu2 2011.01.31. 06:16:51

A panelházak mindent túlélnek. Csak a lakók halnak meg, de ők pótolhatóak.

Xezs 2011.01.31. 11:40:53

Látom itt sok hozzáértő ember van, úgyhogy kérdeznék, ha szabad.

Mennyi egy 10 emeletes panel normális esetben való maximális kilengése? Normális esetnek azt tekintem hogy nincs földrengés de mondjuk szél az lehet.

Én régebben mintha 6-7 métert olvastam volna, de ezt sokallom. Más oldalakon nem találtam erről infot.

cookiedude 2011.01.31. 11:59:21

@mcs: Kollega nekem mindig pontosan akkora az arcom amekkorával a másik fél fordul felém, csak nézd meg a saját korábbi bejegyzésedet! (szálka-gerenda effekt...)

Nekem nézegetheted nyugodtan a MO-i veszélyességi térképet és emlegethetsz itt R 6-7-es födrengéseket, de még egyszer mondom, hogy ezeket a számokat nem kezelheted a gazdasági része nélkül.

Ezek mind-mind csak egy valószínűséget írnak le amire a méretezés vagy belefér a büdzsébe, vagy nem.

Azért mert vki berajzol egy térképre számokat az nem jelenti azt, hogy az be is fog következni. Az egy hosszú egyeztetési procedúra eredménye ahol leginkább a gazdasági részén megy a huza-vona. Azt nem Szent-Péter írta oda, hogy "srácok, ez lesz, erre tessék méretezni".

Amúgy a korábban említett 5.5-es a maximum ami reálisan várható, de az se pl. BP környéki centrummal.

A következő kommentedben légyszi' fejtsd ki a R10-es feletti földrengések és meteorbecsapódás eseteit is, ha már így haladsz felfelé a skálán... :o)

Egyébként a téma gazdasági része mellett beszéljünk a szociális részéről is. Mert ez is lényeges szempont.

Ugyanis a legjobb tanács amit ma szakember adhat a panel-földrengés témában az az lenne, hogy aki most ott lakik, az nyugodjon meg, kicsi a valószínűsége, hogy 50-100 éven belül összedől, szóval ha tud költözzön jobba, ha nem akkor csak arra figyeljen, hogy csak akkor csináljon kölyköt ha az majd "normális" helyre tud költözni és ez vonatkozik a nem panelban lakókra is. (hazai "white trash" és norvég közösségek)

De amíg csupasz hátsóféllel is szaporák idehaza, addig mindig lesznek olyanok a következő 100 évben is akik máshova nem fognak tudni költözni mert nincs ölég pénzük rá. Hacsak nem lehet majd vidéken(faluhelyen) is normálisan fizető munkát kapni, ahol azért az árért családi házat vehet, ami egyelőre utópiának tűnik.

Itt kizárólag statikáról és valószínűségekről nem lehet beszélni(abban amúgy részben egyet is értenék veled), csak a gazdasági-szociológiai szempontokkal együtt lehet ezt kezelni.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.01.31. 13:57:31

@cookiedude:
"Ugyanis a legjobb tanács amit ma szakember adhat a panel-földrengés témában az az lenne, hogy aki most ott lakik, az nyugodjon meg, kicsi a valószínűsége, hogy 50-100 éven belül összedől"

no, mesélj, mekkora? miért akkora? mivel számoltál?

(műszaki kérdéskörnél teljesen irreleváns szociális szempontokat idecitálni. engem legalábbis nem különösebben érdekel, van annak az észosztásnak más terepe, majd az kommentel oda, akit az érdekel.)

az a kérdés, hogy mekkora a valószínűség, avval lehet számolni.

az árvíznek kb. 2 nagyságrenddel nagyobb a valószínűsége, mint a földrengésnek, az ott lakóknak mégse se szól senki, hogy költözzenek.

majd kigondolják maguktól, ha érdekli őket.

---

egyelőre mintha csak a szociális demagógia áradna felőled, de egyetlen konkrétumot sem mondtál.

hát, sopánkodni bárki tud.

ghoezeke mate 2011.02.02. 08:57:23

@Xezs: A kilengés mértéke az erőhatás irányától függ. A panelház statikai modellje merev tárcsák egymásra merőleges halmaza. Minél több tárcsa áll a mozgással párhuzamos irányban, az erő annál inkább elnyelődik, és fordítva.
A rengés az egymás felett álló szintek között némi elmozdulást okoz, a szintek kis mértékben elcsúsznak. Ez elsősorban a gyártási méreteltérésekből következik, a paneleket nem lehet abszolút azonos méretre gyártani, a beton ugyanis nem homogén és állandó anyagi összetételű, másképp zsugorodik mindegyik darab.
Az ilyen repedések nem mások, mint a korábban összerakott panelek erőszakos összeillesztése, a szerkezeti részek behelyezkednek egy optimálisabb fizikai rendszerbe. Nincs ok aggodalomra.
A törés kockázata akkor lép fel, amikor a kilengések a leggyengébb vagy legnagyobb terhelést kapó panelekben - ezek vélhetően a legalsók lesznek - akkora nyomófeszültséget hoznak létre, ahol az túllépi a beton törésszilárdságát. Ekkor sem repedés lesz a baj, hanem az elem összeroppan, és lejön a feletti rész, mint a WTC-nél láttuk. De ennek még közelében sem járt itteni panel.

Ja, és 6-7 méter kilengés már a világvége.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.02.02. 16:04:44

jut eszembe, a pécsi 25 emeletesnél volt a felső szinteknél olyan kb. 50-60 cm kilengés nagy szélben.

az mondjuk már elég durva.

a falon a képek szépen felvették a vízszintest.

a 10-14 emeletes paneleknél sehol sem lehet 50cm-nél nagyobb kilengés

Xezs 2011.02.02. 18:11:16

@ghoezeke mate: Na jó de akkor mennyi az annyi? Mondjuk van egy átlagos vihar itt nálunk akkor mennyit leng ki a cucc a legfelső emeleten? 1 méter megvan?

Ez csak kíváncsiság semmi több (nem is panelben lakom).

Xezs 2011.02.02. 18:11:56

ja látom mcs megírta

bocs

ghoezeke mate 2011.02.02. 19:46:37

@Xezs: Milli- vagy inkább tizedmillimétereket. Ha valóban deciméteres lengés lenne, a poharak csilingelnének, az emberek meg tengeribetegséget kapnának.
A merevség alakhoz igazodik. Minél karcsúbb és magasabb a tárgy, annál jobban mozog, mert a forgatónyomaték erőkarja nagyon kicsi.

Pl. az Eiffel-torony 11 cm-t mozog szélviharban.

Egy panel ehhez képest piramismerev.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.02.02. 20:58:17

@ghoezeke mate: a new yorki world trade center kb. 450 méteres magasságával bírt kb. 100cm-es kilengéssel.

a mostani legmagasabb, burj kalifa, 828 méteres magasságával 120cm-es kilengést produkál.

10 emelet környéki paneleknél tényleg nem jellemző a nagy kilengés, de bőven nem milliméteres nagyságrend.
centi az, minimum.

mondjuk érdekes, hogy kicsit utánakeresve nem találtam sehol mérési adatokat panel-kilengésre.

ha valaki talál, linkelje már be.

Xezs 2011.02.02. 22:55:47

Hehe, azért kérdeztem meg itt, mert én sem találtam róla semmit se.

cso zsi 2011.02.02. 23:45:19

@mcs: Nem egészen 30 méteres egy 10 emeletes panel. Volt idő, amikor sűrűn fordultam meg ilyenben, sosem éreztem, és a poharak sem csilingeltek a szekrényben.
Persze, lehet, hogy edzetté tett a Váci út menti, 60-as években épült betonvázas, téglafalas ház hatodik emelete.
A Nyugdíjfolyósító 20. emelete az már látványosabb, igaz, kb 73 méter magas az épület. Ott már érezni némi imbolygást. De az sem lehet 5-6 centinél sokkal több.

Naszta · http://naszta.hu 2011.02.03. 17:54:21

@cso zsi: @mcs: magasépítésben H/300-at, hídépítésben L/400-at szoktak előírni a szabványok.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.02.03. 17:58:33

@Naszta: nyilván ismerem a szabványt.

viszont láttam már bőven olyat, hogy egy 6 méteres gerenda lehajlása több, mint 2 centi.

vagy olyat, hogy egy 3 méteres kémény 5-10 centit dől, vagy még többet is.

de, gondolom te is.

Naszta · http://naszta.hu 2011.02.03. 18:00:07

@Xezs: 11 emelete ~ 33 m -> H/300 -> 11-12 cm lehet a kilengés.

Hidakon egyébként jobban érezni, a Szabadság híd csuklópontja* szépeket - lábbal is érezhetőeket - tud mozogni.

*elmész a híd közepére és addig mész tovább (mindegy, hogy Pestnek vagy Budának), míg a járdán nem látsz egy 20 cm-es acéllapot a járdán keresztben. Az a csuklópont (a Szabadság híd ugyanis Gerber tartó).

Naszta · http://naszta.hu 2011.02.03. 18:01:57

@mcs: persze.

Ideiglenes és/vagy ipari létesítményeknél jóval többet is. Mobiltorony nagy szélben jó móka tud lenni. :)

Dr Milton 2011.02.06. 19:55:20

Megint a panelek! Most újpesten gyulladt ki egy épület. Ilyen egy elbaszott constructiot még nem hordott a hátán a föld. Kapásból rá kellene költeni azbesztmentesítésre, szigetelésre, állagmegóvásra, rengésbiztossá tételre circa 1 milliárdot/ épület. Emelett ott van a városkép és levegőromboló hatása. A legjobb megoldás az összes ház egyidejű lebombázása lenne, de a fokozatos lebontás is legalább valami progressiv irányba mutatna.

fidesz = házmesterek pártja 2011.02.06. 20:10:14

@Dr Milton: és természetesen azért gyulladt ki, mert panel... (ennyi idióta honnan gyűlik össze ezeken a blogokon?)

Dr Milton 2011.02.06. 20:31:52

@Atomot az indexre!: Megnéztem pár korábbi commentedet :D Hát öcsi, nem lehet mindenki olyan okos, mint te :D

Dr Milton 2011.02.06. 20:32:11

@Atomot az indexre!: Megnéztem pár korábbi commentedet :D Hát öcsi, nem lehet mindenki olyan okos, mint te :D

fidesz = házmesterek pártja 2011.02.06. 21:57:03

@Dr Milton: látod kispöcs, ez a különbség kettőnk közt. Nekem nem volt szükségem rá, hogy visszakeressem a büfizéseidet, anélkül is láttam, hogy mekkora idióta vagy. :D
Hogy már magyarul sem tudsz, mélymagyar létedre, az külön szánalmas.

fidesz = házmesterek pártja 2011.03.11. 18:23:54

@Reactor: söpredékről neked nem kéne értekezni... az ugyanis a te "csapatod".

Reactor 2011.03.17. 23:18:05

@Atomot az indexre!: Igazán? Az én "csapatom" eddig nemigen okozott kárt se az országnak, se az embereknek, és nem tüntetett el milliárdokat sem saját zsebben. A tiéd viszont igen.

"LOL I TROLD U"

fidesz = házmesterek pártja 2011.03.18. 08:09:03

@Reactor: ahammm, mert nem... na menj anyádba, nácika!

Creative Commons License
Panelblog by Lakótelepi Blog Közösség is licensed under a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország License.
Based on a work at www.panel.blog.hu.