A Delmagyar.hu cikke alapján találtam meg ezt az eladó panellakást:
Az ebédlő így néz ki:
További információk a lakásról ide kattintva érhetők el.
Olyan, mintha a kerakasztal lovagjai panelba költöztek volna. Szinte látom magam előtt, ahogy Artúr király és Lancelot ülnek az asztalnál, és tárgyalnak.
- A számlák be vannak fizetve, Lancelot?
- Majd holnap, Jó Királyom, ma nagyon sokan voltak a postán...
- Rendben van, hű vazallusom, de ha megint borra költöd a villanyszámlára valót, vörösre verem a segged az Excalibur tompább felével, cseszd meg!
- Ne bánts, Jó Királyom, tudod, hogy Ginevra miatt van ez az egész... ha józan vagyok, egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből azt a nőt, valami kis felejtés nekem is jár, nem?
- Pedig jó lenne, ha túl lennél már rajta, a többieknek is elege van már az állandó sírásból! Más egyéb?
- A szomszéd tegnap az ablakon öntötte ki a hamutálat, egy pár darab csikk a mi erkélyünkre is jutott. Átmentem teljes vértben, párbajra hívtam, de gyáván megfutott. Azért menekülése közben levágtam mindkét karját, úgyhogy többet nem fog bunkó módon szemetelni a marha.
- Helyesen cselekedtél, hű vazallusom, előbb-utóbb jó modort tanulnak ezek a dobozlakók. Még valami?
- Hát, csupán az, hogy nem nagyon tudunk már felvenni több lovagot, mert félő, hogy ebben a városban is hoznak egy olyan rendeletet, mint amilyet a messzi Északon: csak annyian lakhatunk a lakásban, hogy mindenkinek jusson 6 négyzetméternyi hely. Most heten vagyunk, rajtunk kívül Galahad, Gawain, Parszifal, Erek és Iwein költözött ide. Még mindenkinek van 11 négyzetmétere, de őszintén szólva így is érzem, hogy Sir Galahad-nek rohadtul büdös a lába... szóval rendelettől függetlenül sem erőltetném én ezt a tagfelvételt.
- Jól van, nyugodjál meg, úgysem jelentkezik senki, mióta a válság elvitte Camelot várát. Az összes léhűtő odaköltözött, aztán nem tudták fizetni a bérleti díjat, mi, tulajdonosok meg szívtunk az árfolyamkockázattal. Persze a szemét ingatlanos nem szólt ilyesmiről, úgy sózta ránk a hitelt svájci frank alapon, de ha elkapom, esküszöm, felnégyelem!
- Ne izgasd fel magad Jó Királyom, inkább menjünk le ide a Tésztaházba, együnk egy milánói makarónit. Aztán esetleg mégis ihatnánk egy jó kupa bort is!
Végül persze, hogy isznak, utána meg egész este nyomatják a Flatley-féle kelta szteppet. Nem szeretnék alattuk lakni...