Átadták Magyarország első hőszivattyúkkal felszerelt panelházát pénteken - adta hírül az Ingatlanmagazin.com. A budapesti XIII. kerületi Hun utcában kiépített rendszer nyáron kezdte el részleges működését, de októbertől már a fűtést is biztosítja.

A fejlesztéssel jelenlegi áron számolva a Főtáv-költségek egyharmadát lehet megspórolni, azaz a lakók összesített éves fűtési költsége 52,5 millió forintról 35,7 millió forintra csökken, számolta ki a közös képviselő. Ha a távhődíjak valóban csökkennek a jövőben, még akkor is olcsóbban jönnek ki a Hun utcaiak: ha a Főtáv 2009 hátralévő részében 14,1 százalékkal csökkenti is a fűtési költségeket, a hőszivattyús hőszolgáltatás akkor is 18 százalékkal olcsóbb lesz. Ráadásul alapdíj sincs, nyáron pedig hűtheti is a lakásokat a rendszer.

A nyolc darab 10 emeletes lépcsőházból álló, összesen 256 lakásos tömb alá egyébként három hőszivattyút raktak, kettő a fűtésért felelős, egy pedig a melegvíz előállításáért.A rendszer elektormos áramt is használ, az átlagosan 12 fokos talajvizet így melegítik fel. (Bővebben a hőszivattyú működési elvéről.)

Bár a beruházás költségeiről nem tudni biztosat, annyi biztos, hogy a lakóknak nem kellett egyben milliókat kicsengetniük: az építkezés költségét a beruházó cég állta, cserébe a társaság lett a hőszolgáltató húsz évig. A Geo-Nrg kft. műszaki igazgatója annyit elárult a lapnak, hogy a megtérülést 8-12 év múlva remélik, a beruházás ezután termel majd hasznot a cégnek.

Eggyel kevesebb ok a bunkózásra

Bevallom, elméleti fizikában nem vagyok annyira jó. Sosem hallottam például a "tüköranyag-elméletről" egészen addig, amíg a Tunguzka-rejtélyről szóló összefoglalót el nem olvastam a Konteo blogon. Rögtön tudtam, hogy megvan a magyarázat, miért tűnik el állandóan a nevem postaládákról, kaputelefonokról, bejárati ajtókról.

Magamnak úgy dekódoltam a tüköranyag mibenlétét, hogy az mindenben megegyezik a rendes, hétköznapi anyaggal, csak mégis tök más. Adott mondjuk egy hidrogénatom, van neki egy atommagja meg egy elektronja, ez az elektron kering a mag körül balról jobbra (vagy fordítva, fogalmam sincs, kering-e egyáltalán, mindegy). A tükör-hidrogénre ugyanez jellemző, csak éppen az elektron nem balról jobbra kering a mag körül, hanem jobbról balra.

Ennél persze biztosan bonyolultabb a történet, mindenesetre a tüköranyagot hívják még árnyék anyagnak, Lewis Caroll meséje alapján Alice-anyagnak is. A lényeg, hogy az anyag és a tüköranyag nem érzékelik egymást, nincsenek - vagy csak nagyon kis mértékben vannak - kölcsönhatásban.

És itt világosodtam meg.

Érkeztem már haza panelbe az éjszaka közepén, hajnalban és délben is. Este 10-kor és reggel 10-kor. Csúcsidőben és azon kívül. De soha, egyszer sem találkoztam olyan emberekkel, akik éppen névmatricákat tépkedtek volna le kaputelefonokról, piros filccel húzták volna át, ne adja ég, szarral kenték volna be az ugyanilyen cetliket a postaládákon.

Pedig minden kiragasztás, minden kiírás után le van tépve, át van húzva az a matrica. Egyszer kutyakakival is be volt kenve.

Szerencsére megoldódott a rejtély: a tüköranyagból épült tükörvilág tükörlakói teszik ezt a neveinkkel, azért nem látjuk őket soha. Itt élnek mellettünk a tüköremberek, akik okosabbak nálunk, egy csomó mindenre rájöttek, például két nagyon fontos dologra.

Az egyik, hogy a tüköranyag-világából miként lehet átnyúlni a nem tüköranyag-világba. Így férnek hozzá a névmatricákhoz, -táblákhoz.

A másik, hogy ezekre a nevekre az ég világon semmi szükség. El kell tütetni, át kell húzni, le kell tépni, el kell rabolni, mert a név nem fontos. Főleg nem postaládákra, meg kaputelefonokra kiírogatva, az végképp hülyeség.

Ha ugyanis nincs nevünk, nem talál meg minket sem az illetéktartozásról értesítő APEH-levél, sem a hiteltartozás miatt lefoglalásra érkező végrehajtó.

Ha pedig végre lemondunk a kétségbeesett próbálkozásról, hogy újra és újra ide-oda ragasztott cetliken hirdessük amúgy is felesleges nevünket, nagyon fontos lépést teszünk meg Tükörország felé, ahol már nemcsak, hogy velünk nem lép kölcsönhatásba senki, de mi sem kívánunk hasonlót cselekedni másokkal.

Esetleg csak neveket áthúzni néhány postaládán.

Tudtam én, mondtam én, hogy ez lesz, ha mindent elönt az ellentmondásokkal teli píár, a normális, érthető beszéd helyett. Megjelennek az összeesküvés-elméletek, és azok lelkes, erőszakos hívei, akik még gyújtogatni is hajlandók - például egy harmadik kerületi lakossági fórumon.

Történt ugyanis, hogy az Óbudai Kulturális Központban gondoltak egyet, és Panel Fórumot rendeztek a múlt héten. A téma mi más lett volna, mint a felújítás. Állítólag itt mindenki mindent megtudhatott, ami érdekelte. Zsoltot például elég sok dolog érdekelte, de arra a szürreális közjátékra nem számított, ami végül bekövetkezett. Adjuk is át a szót tudósítónknak, aki levélben tájékoztatta a Panelbogot az eseményekről.

A jó anyagból, jól megépített hőszigetelő rendszerek használata biztonságos, a miskolci paneltűzben a kívülre felhelyezett polisztiroltáblák nem játszottak szerepet - olvasható a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének (MEPS) közleményében. Az ilyen rendszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cégeket egybefogó szervezet írását elég sokan átvették.

Nehéz komolyan foglalkozni egy olyan közleménnyel, ahol a harmadik mondat így szól: "a paneltüzeknél tipikusan jellemző – ahogy az Miskolcon vagy Debrecenben is történt –, ha áldozat van, akkor az általában nem égési sérülést szenved, hanem füstmérgezést." (Nem fogják érteni, ezért megmagyarázom, mi a bajom: halottakat nem keverünk az üzleti érdekeink közé, másrészt pedig a felületes olvasónak ebből az jön le, hogy a tűz helyett majd a füst fogja megölni. Legközelebb nézessék át a szöveget valakivel, kérem szépen!)

Nagy örömmel ábrándítom ki a rasszista klikkelőket: nem a szokásos lemezük forog itt, sehol egy cigánycsalád, még csak parketta sincs, amit fel lehetne szedni. A szolnoki panelekben amúgy is padlószőnyeg van, a fapadlós toposzt el lehet felejteni.

Hanem viszont az van, hogy környezetvédő lett a Széchenyi lakótelepen többségi meg kisebbségi, alkesz meg kismama, barkácsmester meg munkanélküli egyaránt! Biomasszával fűtünk, tórárette-tóró! Csökkentjük a káros-anyag kibocsájtást, hujjujuj! Anélkül, hogy tudnánk róla, ihaj-csuhaj!

De most viccen kívül. Azt olvasom a minden panelrajongó számára alapműnek tekintendő Szolnok Panel című újságban, hogy

Elkészült az első

Magyarországon egyedülálló fejlesztést valósított meg Szolnokon a távhőszolgáltató. A 3,3 megawatt teljesítményű biomassza tüzelésű kazán az idei fűtésszezonban már működni fog. A Széchenyi-lakótelepet ellátó fűtőműben egy év alatt elkészült berendezéssel 1,4 millió köbméter földgáz takarítható meg, ezáltal évente 2500 tonnával csökken a széndioxid kibocsátás. Horváth István, az Alfa-Nova Kft. területi igazgatója elmondta: a beruházás két ütemben valósul meg, az elsőben a 3,3 megawattos melegvíz-kazán készült el. A cég tervei szerint egy 10 megawattos kerülne még be, amennyiben az előzetes gazdasági számításoknak megfelelően alakul az eredmény. A kettő összességében, városi szinten, 8-10 százalékos hődíjcsökkenést eredményezhet. A mostani beruházás 313 millió forintba került, ebből 154,5 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai pályázati forrás. A második ütemben tervezett, háromszor ekkora teljesítményű kazán két éven belül készülhet el, ennek költsége várhatóan mintegy 4 milliárd forint lesz.

Ebből a cikkből sajnos elsőre nem derül ki, hogy a biomassza nem a flakonos bor emberi szervezeten átszűrt formája, hanem fa. Szerencsére a szintén fundamentumként funkcionáló Szoljon.hu informál bennünket a részletekről.

A táplálásához szükséges faaprítékot erdőgazdaságoktól szerzik be, de néhány év múlva a társaság energiafű ültetvényei szolgáltatják majd az alapanyagot.

Ööö... nem semmi... Kánaánnak mondjuk azt az állapotot lehet majd nevezni, ha a külső szigeteléssel - remélhetőleg teljesen szakszerűen - ellátott lépcsőházak száma a jelenlegi egyről a húszsorosára növekszik a lakótelepen, így a fával nem az utcát fűti a lakosság. De hátha, elvégre panelprogramra egyelőre mindig van pénz.

Még egy-két ilyen biomassza-beruházás, Solanova projekt és Faluház-felújítás, aztán le lehet szokni a panelproli kifejezésről.

Lehet ízlelgetni: lakóparkproli, ikerház-proli, gangosház-proli...

FRISSÍTÉS: van, ahol hőszivattyúval próbálkoznak! "Hőszivattyús fűtést alkalmaz a XIII. kerületi Hun utcai tízemeletes társasház. A nyolc lépcsőházas épület tavasszal vált le a Főtáv fűtési rendszeréről egy új fűtési megoldást választva, amelyet most tesztelnek először Közép-Európában." Az eredeti cikk itt olvasható.

Mint minden panellakó, én is kíváncsian vártam, mit állapítanak meg a három áldozatot követelő miskolci tűz után indult vizsgálatok. Magáról az esetről nem írtam, mert a hírek önmagukért beszéltek, azokról mindenki értesülhetett. Az okok feltárásáig pedig minden leírt mondat felesleges okoskodás lett volna.

A vicces utcanevek frontján a lakótelepek elég jól teljesítenek.

A közéletileg tájékozottabb ügyfélszolgálatosok például felkapják a fejüket, ha bemondom a lakcímem: Lovas István utca. A magyarázkodásról már leszoktam - egyébként hősi halált halt szolnoki pilóta volt a bokszkifejezések közbeszédbeli meghonosításában elévülhetetlen érdemeket szerzett publicista névrokona.

A kedvencem mégis a szegedi Kockaház utca. Kíméletlenül őszinte, olyan arcba belevágós: "kockaház, az, bajod van, húzzá' vissza a putriba". Meg lehet rá énekelni a hupikék törpikés dalocskát átköltve, "hatalmas fák között, KOCKAházakban lakunk, és mindig vidámak vagyunk".

Szintén szegedi és szintén őszinte a beletörődős Retek utca elnevezés. Itt már nem érhetjük tetten a Kockaház kackiásságát, inkább vállvonogatós a hangulat, "retek, hát retek, erre futotta, végülis jobb, mint a szabad ég alatt, csak a fűtésszámla magas egy kicsit".

Aztán a szegény, méltatlanul a másodvonalba sorolt híresemberek is sokszor felkerülnek a panelházak falaira, ami néha felér egy kegyeletsértéssel. Ott van például Zipernovszky Károly esete, aki jelentős gépészmérnök volt, nevéhez fűződik a magyar elektronikai ipar megalapozása. Őt csak Cipőzokni bácsinak ismerik a békásmegyeri óvodások, mert 4-5 évesen elég nehéz kimondani a nevét.

Szintén nagyon üdítő élmény, amikor a szocialista rendszerből megmaradt utcanevekkel találkozik az ember. Iparvárosokban még érthető a Gyár utca, Erőmű utca elnevezés, de például Százhalombattán ott van az Ifjúság útja, az "ifjúság" pedig olyan szó, hogy az embert azonnal elkezdi fojtogatni gyermekkori piros nyakkendőjének emléke. Kicsit körbenéztem a Google Maps-en, és Szombathelytől Sajószentpéterig számtalan helyen megemlékeznek az élmunkásokról is (nem mindenütt lakótelepeken), pedig az sem divatos kifejezés már.

És végül nemcsak az elnevezés sikerül néha viccesre, hanem a közterület típusának kiválasztása is. A "sétány" szóról például nem az angyalföldi paneldzsungel közepe jutott volna eszembe, addig, amíg nem ismertem a Gyöngyösi sétányt. És egy helyes körforgalom is kevés oknak tűnik arra, hogy néhány utca összefutását azonnal Csillag térnek nevezzük el, mint tették azt a szegediek.

Már csak egy kérdés maradt: egy hülye utcanév vajon mennyire nehezíti meg egy lakás eladhatóságát, végső soron mennyivel csökkenti az értékét? Ki a fene akar kifejezetten a Kockaház utcába költözni? Ha megtehetem, nem választok valami normálisabb nevű helyet? Végülis, senki sem szereti, ha kiröhögik a haverok.

Mert sznobizmusnak sznobizmus, de kiröhögnek, az tuti.

A panelfelújítás az utóbbi időben lett divat, az energiatudatos hatodik érzéket növesztők pedig nem mindig vannak tisztában azzal, hogy minden mindennel összefüg. Öt perc alatt belehalhatunk például abba, hogy spórolni akartunk a fűtésen, és ez nem vicc. A Zalai Hírlap azt írja, hogy a hipiszupi, légmentesen szigetelő ablakok például ellenségekké válhatnak.

A fokozott légzárású ablakok terjedésével a szén-monoxid-mérgezésből adódó halálesetek száma is megnövekedett. Persze a tragédiákhoz nem kizárólag a műanyag nyílászárók beszerelése vezetett, ám abban mindenképpen közrejátszott, hogy ezáltal megváltozott az érintett házak, lakások légellátása. Az idén ugyan nem történt szén-monoxid-mérgezésből haláleset, ám ez csupán a szerencsének köszönhető.

 

- Haláleset nem, de mérgezés több is történt - hangsúlyozta Kovács József, a dél-zalai térségben kéményseprést végző Füstfaragók Kft. műszaki vezetője. (...) A szakember elmondta: ha nem biztosított a légellátás egy helyiségben, akkor a nyílt égésterű berendezések - kazánok, bojlerek - esetében nem lesz tökéletes az égés. Ez szén-dioxidot, annak elégése pedig szén-monoxidot eredményez. Az oxigénhiányos folyamatot az elszívóberendezések, illetve az elektromos ventilátorok ráadásul tovább gerjesztik, gyorsítják, hiszen ezek is levegőt szívnak ki a helyiségből. Ilyenkor akár 5-10 perc alatt is bekövetkezhet a szén-monoxid-mérgezés.

Az energiaszolgáltató E.On-nál is azt ajánlják, hogy kérjük a gázzal működő készülékek felülvizsgálatát,

Ha az épület gázszerelésének műszaki átvétele óta épületfelújítási (nyílászárócsere, nyílászáró-szigetelés, elszívó ventilátor, kandalló beépítése stb.) munkálatok történtek.

Jómagam még nem jártam konvektoros panellakásban, de tudok arról, hogy van ilyen. Nyilván ezekre a lakásokra kell a legjobban odafigyelni, ha voltunk annyira sóherek, hogy nem az utcát akartuk fűteni, és ablakot cseréltünk. Viszont ne feledjük el, hogy a gáztűzhely - ilyenből azért sok van panelekben - szintén az égéssel termel hőt, tehát potenciális veszélyforrás. Így folyamatos lángnál melegedni például kifejezetten rossz ötlet, nyilván ablakcsere előtt is.

Ezt is írja a Zalai Hírlap egyébként:

az is fontos, hogy szakemberrel megvizsgáltassuk a lakás légellátását, mielőtt új berendezést - műanyag nyílászárót, páraelszívót - építenénk be.

Tegye fel a kezét az, aki gondolt ilyesmire, mikor rábökött a legolcsóbb ablakra valami nagyáruházban!

Nos, ezen a fotón itt oldalt, vajon mi lehet?

Úgysem jön rá senki, hajnalban készítettem, munkába mentem éppen, a telefonon meg nincs vaku, ezért sötét lett, úgyhogy megmondom: ez a kép azt ábrázolja, ahogy a lakosság a hazai tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogatja, ha már az uniós milliárdok sehogy sem akarnak megérkezni.

A fotón egy szatyor látható, amit egy békásmegyeri panelház aljában üzemelő kisállatkereskedés ajtajára akasztottak. A szatyorban ételmaradék, konyhai felesleg - felületes szemrevételezés alapján például krumplihéj - található, ami ugye nekünk szemét, egy kereskedésben lakó aranyhörcsögnek viszont bearanyozhatja a napját.

Az utóbbi időben vált rendszeressé ez a fajta vissza nem térítendő támogatási forma a lakótelepen.

Úgy tűnik, csak egyszer kell látni a riadt, mindig éhséget tükröző gombszemeket ahhoz, hogy az egyszeri panellakó ne akarjon hasonulni az alulszocializált társakhoz, és így ne az ablakon vágja ki a szemetet.

Pedig az sokkal egyszerűbb, nem kell például hajnalban kimozdulni a lakásból és fagyoskodni. Úgy tűnik, valamiért mégis megéri a fáradozást a szemétválogatás.

Mi lehet az a valami?

(Via Szimpatikus blog)

A mai reggel bebizonyította, hogy az eddig kedvező előjelek ellenére a tél idén sem marad el. Igaz, hogy még mindig sehol nem tartunk, a póló ugyan már kevés, de hideg még nincs, majd akkor lesz, ha már az alsó szomszéd sem az ablakban cigarettázik, hogy abba mi, fölötte lakók is beledögöljünk. Persze nem lennék most közös képviselő: szinte látom magam előtt, hogy a normál őszi időt szibériai télnek eladó bemondónők hatására riadóláncot képeznek a gyesen lévő anyukák és a nyugdíjasok, fűtést követelve szidják a szerencsétlent. Hiszen egyrészt a rádióban is lehet hallani, a "hideg megelőzte a fűtési szezont*", másrészt olyan csendesen telt a hétvége, ideje anyázni egy kicsit ebben a végtelen unalomban.

A lényeg viszont az, hogy előbb-utóbb csak hideg lesz valóban, ilyenkor pedig a radiátor kevés, mert még ha nem is  levegős, akkor is az utcát fűti: a ma követelőzői voltak a tegnap felújítás-leszavazói. Ki kell hát találni valamit, ami egyszerre pénztárcakímélő és hatékony is.

Fűtés: a gáztűzhelyes lakás főnyeremény! A gáz ugyanis legtöbbször átalánydíjas, így "nem kerül semmibe" - azaz a mi fogyasztásunkat mások fizetik meg, akik szintén pazarolnak, mert nehogy már valaki is hülyének nézze őket. A radiátorokat le lehet tekerni egyesre, a családot meg nagypapástul kipakolni a konyhába, hiszen az átalánydíjas gáz meleget ad. Akik ügyelnek a látszatra, sütnek: a krumplis pogácsa például ár-érték arányban tökéletes választás, a fűtés mellett még a kaja is megvan olcsón. Az őszintébbek felraknak forrni egy nagy lábas vizet magában, vagy csak egyszerűen begyújtják az összes létező rózsát, és fölé állnak. A módszer hátránya a gázrobbanás kockázata.

Villanyrezsós lakásban lakni szívás, ott ha melegedni akarsz, le kell menni a kocsmába, nincs mese.

Szigetelés: csak az amatőrök próbálkoznak az ablakokra ragasztható szigetelőcsíkokkal. A szétnyitható táblák közé begyömöszölt kockás takaró már kifinomultabb módszer, de még mindig nem az igazi, a felső párkányon nagyon nehezen marad meg a pléd. Az eddigi legprofibb megoldást még gyermekkoromban láttam: az ablak beragasztásával barátom édesapja próbálkozott sikerrel. A módszer: hosszú csavarokkal rögzítsd az ablakot a kerethez, majd kend körbe a réseket purhabbal. Rengeteg purhabbal.

Igaz, hogy egész télen nem nyitod ki az ablakot, tavasszal meg vakarhatod a szigetelőanyagot, de a tűzoltók végülis betörik, ha valamelyik szomszéd túlzásba vitte volna a fentebb vesézett rezsós fűtést.

Ha nincs purhabod, vagy nincs kedved dolgozni, húzás a kocsmába, csak ne az ajtóhoz ülj!

Öltözködés: olvastam valahol, hogy a franciák télen keveset fűtenek, mert szerintük "nem szégyen télen pulóverben tartózkodni a lakásban". Munkásruhában, Főkertes pufajkában, zárolt készletről származó, lopott honvédségi zubbonyban meg nemhogy nem szégyen, hanem egyenesen elismerésre méltó cselekedet. Bizonyos kocsmákba valószínűleg be sem engednek máshogy.

Hátránya: mindenből kettő kell, mert ha nem mosol, viszketni fogsz. Bár, azt is meg lehet szokni.

És a legautentikusabb, leghatékonyabb és egyben leg-panelidentikusabb megoldás: a belső fűtés. Vodka, diólikőr, kommerszbarack, háziszilva.

Magas fűtőérték, szabályozható fogyasztás. Zöldenergia.

*Petőfi Rádió, Hírpercek